Ítélet született a Charlie Hebdo-merénylet ügyében

Az összes gyanúsított tagadta, hogy tudott a terrortámadások előkészítéséről.

Párizs, 2015. január 13. Az áldozatok emlékére elhelyezett virágok és gyertyák a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztõsége közelében 2015. január 13-án. Az elmúlt napokban Franciaországban elkövetett terrorcselekményekben 17 ember vesztette életét. (MTI/EPA/Ian Langsdon.)

Négy év és életfogytig tartó szabadságvesztés közötti börtönbüntetésre ítélte szerdán a párizsi esküdtszék a franciaországi dzsihadista merényletsorozat nyitányát jelentő, 2015 januárjában elkövetett és 17 halálos áldozattal járó párizsi támadások vádlottjait. Tizennégy embert vádoltak azzal, hogy logisztikai támogatást nyújtottak a három elkövetőnek, akik

néhány nap leforgása alatt 17 embert gyilkoltak meg.

A Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében 12 emberrel végeztek, 11-et megsebesítettek. Agyonlőttek továbbá egy rendőrt, majd egy kóser élelmiszerboltban zsidó túszokat ejtettek, közülük négyet megöltek.

A gyanúsítottak közül tízen álltak bíróság elé, a többiek vagy Szíriában vannak, vagy meghaltak az iszlamista harcokban. A per fővádlottja, a 34 éves Ali Riza Polat – a túszejtő Amédy Coulibaly barátja –, aki az ügyészség szerint központi szerepet játszott a merényletek megszervezésében, 30 év börtönbüntetést kapott. A nyomozás szerint ő szerezte be Belgiumból a fegyvereket, és az ő feladata volt a nyomok eltüntetése is, amelyek a támadássorozatot végrehajtó hálózatra utalhattak. Ügyvédje azonnal fellebbezett az ítélet ellen. A feltételezett megrendelőt, Mohamed Belhoucine-t, aki meg nem erősített hírek szerint Szíriában meghalt, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Coulibaly feleségéről, Hayat Boumeddiene-ről tudható, hogy a Szíriában még mindig kitartó dzsihadisták védelme alatt áll, ellene elfogatóparancs van érvényben. Szerdán távollétében harminc év börtönbüntetésre ítélték a támadások előkészítésében játszott szerepéért. A további gyanúsítottak ellen bűnsegédlet volt a vád. Hat vádlott esetében a bíróság nem tartotta megalapozottnak a terrorizmus gyanúját, miután nem bizonyított, hogy tudtak a készülő merényletekről, őket bűnszövetkezet miatt ítélték el. A perben egyébként az összes gyanúsított tagadta, hogy tudott a merényletek előkészítéséről.

A támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben több mint 260-an vesztették életüket.

Terrorellenes csomag Bécsben

Ausztriában a november 2-i bécsi terrortámadás után gyors lépéseket és sokkal hatékonyabb törvényi szabályozást ígért a terrorizmus megakadályozása érdekében a kormány. Az ennek nyomán elkészült terrorizmusellenes törvényjavaslatokat tegnap sajtótájékoztatón tárták a nyilvánosság elé. A törvénycsomag elsődleges célja a szigorú fellépés mind a szélsőséges politikai iszlám, mind a radikális jobboldali eszmék és mindenféle szélsőségesség ellen a demokratikus állam és annak állampolgárai védelmében. Elítélt terroristák esetében könnyebben megvonható lesz az osztrák állampolgárság. Nőnek a büntetési tételek, meghosszabbodik a szabadlábra helyezés utáni próbaidő, a jövőben szigorúbban lépnek fel a radikális tanokat hirdető mecsetek ellen. (MTI)