A migránskaraván máris próbára teszi Joe Bident

Hiába indultak útnak a közép-amerikai bevándorlók, a megválasztott elnök – korábbi ígéretével ellentétben – mégsem várja őket tárt karokkal.

Forrás: Twitter

Noha Joe Biden hivatalosan csak helyi idő szerint szerda délben teszi le hivatali esküjét Washingtonban, a megválasztott elnök, illetve csapata máris arra kényszerült, hogy szembenézzen az Egyesült Államok határai felé vonuló migránskaravánok jelentette nyomással. Több ezer hondurasi bevándorló várakozik ugyanis ivóvíz és élelem nélkül Guatemala keleti részén, akik szeretnének mihamarabb eljutni az „ígéret földjére”, a demokrata politikus megválasztása, illetve Bidennek az elmúlt hetekben tett ígéretei pedig azt a látszatot keltették, hogy a szigorú bevándorláspolitikát követő Donald Trump leköszönő elnök távozásával hosszú idő után újra van értelme az Egyesült Államok felé venni az irányt.

Joe Biden ugyanis egyebek mellett azt is megígérte, hogy rögtön a beiktatását követően bemutatja a bevándorlásra vonatkozó új tervét, amelynek értelmében várhatóan 11 millió illegális bevándorló számára nyílik meg a lehetőség, hogy amerikai állampolgárságot szerezhessen a közeljövőben.

Mélyszegénységből a jobb élet felé. Guatemala és Honduras – Salvadorral együtt – Közép-Amerika úgynevezett északi háromszögében található. A régiót az erőszak által leginkább sújtott térségek között tartják számon a világon. Nemzetközi szervezetek szerint a három országból évente átlagosan legalább félmillió ember emigrál illegálisan az Egyesült Államokba a jobb életkörülmények reményében. Idén ez az első közép-amerikai migránskaraván, amely elindult az Egyesült Államok felé, és feltehetőleg amiatt, hogy reménykednek a majdani új amerikai kormány engedékenyebb hozzáállásában a bevándorlás területén.

Erről a megválasztott elnök egy, az NBC televíziónak adott interjújában beszélt először még tavaly novemberben, hangsúlyozva:

beiktatása után egyik első dolga lesz, hogy egy új bevándorlási törvényt terjeszt a kongresszus elé, ami elindítja végre 11 millió tisztázatlan státusú, elsősorban dél-amerikai bevándorló amerikai állampolgárrá válásának folyamatát.

Ígéretet tett továbbá arra is, hogy jelentős mértékben megnöveli az Egyesült Államokba befogadandó menekültek számát. Donald Trump korábban 15 ezer főben szabta meg az évente befogadható menekültek számát. Biden azt ígérte, hogy ezt a kvótát évi 125 ezer főre emeli, eltörli továbbá a Trump-kormányzat azon tiltó rendelkezését is, amelynek értelmében meghatározatlan időre felfüggesztették a beutazást azokból az országokból, amelyeket a terrorizmus melegágyának minősítettek.

Trump hagyatékának felszámolása tehát már holnap kezdetét veszi, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok határai máris megnyílnak a közép-amerikai államokból érkező bevándorlók előtt. Legalábbis erre tett utalást a jövendőbeli Biden-adminisztráció egyik név nélkül nyilatkozó forrása, aki az NBC amerikai hírtelevíziónak úgy fogalmazott:

most nincs itt az ideje, hogy a migránsok az Egyesült Államokba jöjjenek.

Mint mondta: hamis az a felfogás, miszerint a Biden-adminisztráció képes lesz minden az összes érkező menedékkérőt beengedni az Egyesült Államokba az első naptól kezdve. – A határokon kialakult helyzet nem fog egyik napról a másikra átalakulni, fogalmazott, utalva a Trump által vezetett szigorú intézkedésekre. Helyi beszámolókból közben az derült ki:

a guatemalai hatóságok a karavánt gumibotokkal és könnygáz bevetésével próbálták feltartóztatni.

Trump egyébként még 2019-ben állapodott meg Mexikóval, illetve Honduras, Guatemala és Salvador vezetőivel a határőrizetük megerősítéséről, valamint az Egyesült Államok felé irányuló bevándorlás közös kezeléséről. A leköszönő elnök akkor azzal fenyegetőzött: megvonja a pénzügyi támogatást ezektől az országoktól, amennyiben nem működnek együtt a migránsok feltartóztatásában.