Kudarcot vallottak a Capitolium őrei

Az amerikai törvényhozásnak külön rendőrsége van, amely nem állt a helyzet magaslatán.

2021. 01. 09. 7:47
BIDEN, Joe; TRUMP, Donald
Washington, 2021. január 7. Rendőrök az amerikai törvényhozás washingtoni épülete, a Capitolium előtt 2021. január 6-án alkonyatkor. Napközben Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja erőszakkal behatolt az épületbe, miközben a kongresszus két háza összeült, hogy hivatalosan is véglegesítse a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményét. MTI/EPA/Michael Reynolds Fotó: Michael Reynolds
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hogyan fordulhatott elő az, hogy a Capitolium épületébe képes volt betörni a tömeg? Ennyi erővel egy bombát is bevihettek volna? – effajta kérdések emésztik most az amerikai közvéleményt azok után, hogy január hatodikán bejárták a világsajtót a felvételek, ahogy magányos egyenruhások menekülnek, és ügynökök pisztollyal a kezükben elbarikádozzák magukat.

Rendőrök elbarikádozva, pisztollyak a kezükben. A fehér-piros ragasztószalag a fegyveren valószínűleg azt a célt szolgálja, hogy segítsen az azonosításban.
Fotó: Andrew Harnik / MTI/AP

A felelősök felderítéséhez tudni kell, hogy az amerikai törvényhozást külön testület védi. A Capitol Police elődjét még 1800-ban hívták életre, amikor a kongresszus Philadelphiából Washingtonba költözött. Az egykoron egyetlen testőrrel induló szervezet az elmúlt évszázadokban létszámban és feladataiban is sokat bővült. Munkájukhoz ma már hozzátartozik a kongresszus, a politikusok és s családjaik biztonságának őrzése. A 2001-es terrortámadásokat követően jelentősebb erősítést kaptak, majd 2009-ben egybeolvadtak a Kongresszusi Könyvtár rendőrségével.

A Capitol Police állománya mostanra nagyjából kétezer fős, működésüket továbbá néhány száz civil is támogatja. A hatóság közvetlenül a kongresszusnak és nem az amerikai elnöknek felel.

Az ostrom után pénteken politikai nyomásra lemondott a testület parancsnoka, Steven Sund. Valóban az ő hibájából fajultak el az események? Azt egyelőre nem tudni, hogy a már említett kétezer főből szerdán hányan voltak szolgálatban. Az viszont bizonyos, hogy alábecsülték a fenyegetést. Kiderült, a védelmi minisztérium már napokkal korábban érdeklődött, hogy szükség van-e a Nemzeti Gárdára a biztosításhoz, ám a Capitol Police nem kért a segítségből. Amikor már látszott, hogy az irányítás kicsúszik a kezükből, akkor is csak megkésve hívtak erősítést. „Harmincesztendős washingtoni szolgálatom során soha nem tapasztaltam hasonló erőszakos támadást” – magyarázkodott közleményében Steven Sund, felemlegetve, hogy a tüntetők vascsövekkel és más tárgyakkal voltak felfegyverkezve. Biztonsági szakértők szerint pedig éppen ebben rejlik a kudarc oka.

Az elmúlt évtizedekben a kongresszust védő testület elsősorban terrorakciók, célzott támadások kivédésére készült.

Egy feldühödött, alapvetően fegyvertelen tömeg megfékezése váratlanul érte őket. A tiltakozók megállításához nem pisztolyok és katonai gépkarabélyok, hanem rendőrségi taktika, megfelelő emberi erő és oszlató eszközök kellettek volna.

A gyenge rendőrkordon nem volt képes megfékezni a tömeget. Mikor átjutottak, már nem volt, aki megállítsa őket.
Fotó: Julio Cortez / MTI/AP/

Kérdés, hogy lehetett-e számítani arra, hogy a tiltakozás ennyire erőszakossá fajul? A hatóságok állítólag csak kisebb összecsapásokkal számoltak. Az amerikai liberális média viszont sietett a kétségtelen mulasztásból is politikai ügyet csinálni, összehasonlítva például azzal, amikor egy júniusi Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) tüntetésen jelentős erők vonultak ki a Capitoliumhoz. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy ha a hatóságok határozottan lépnek fel, akkor meg abból csinálnak botrányt. Jó példa erre a felháborodásuk, miután tavaly júniusban Donald Trump felkeresett egy templomot, és az egyenruhások könnygázzal fékezték meg az ellene tiltakozókat.

A Capitol Police korábban azzal is botrányt megbotránkoztatta az embereket, hogy néhány éven belül többször előfordult, véletlenül „elhagyták” fegyvereiket a kongresszus mosdójában. Ugyanakkor érdemeik is elévülhetetlenek: 2017-ben például hősként ünnepelték a testületet, amikor megmentették Steve Scalise republikánus képviselőt, akit egy Trump-ellenes fegyveres meglőtt.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.