Magyar érv is hatással lehet Donald Trump sorsára

A Facebook a Sajó András CEU-alapítót is tagjai között tudó Felügyelőbizottságra bízza, hogy a volt amerikai elnök visszakapja-e a felfüggesztett fiókjait.

Az Instagram, a Twitter és a Facebook ismeretségi hálózatok lógói egy mobiltelefon kijelzőjén. Forrás: Pixabay

A Facebook múlt héten bejelentette, hogy az általa tavaly létrehozott, ám a cégtől függetlenül működő felügyelőbizottságra bízza annak eldöntését, hogy mi legyen a sorsa Donald Trump volt amerikai elnök a Capitolium január 6-ai ostroma következtében felfüggesztett Facebook-, illetve Instagram-fiókjával. A közösségi hálózatok legjelentősebb tartalommoderálási döntései felett őrködni hivatott Felügyelőtanácsnak (Oversight Board) kilencven nap áll rendelkezésére, hogy határozzon az ügyben, azt ugyanakkor semmi nem akadályozza meg, hogy a testület a határidő lejártánál korábban egyezségre jusson a hatását tekintve az amerikai belpolitika határain messze túlnyúló, precedens nélküli kérdésben. Ahogy ezzel kapcsolatban a The New York Times fogalmazott:

a testület adhat engedélyt a volt amerikai elnöknek arra, hogy újra kapcsolatba léphessen több tízmilliós követőtáborával, a Felügyelőtanács döntése tehát nem csupán az amerikai politikában jár majd következményekkel, de a közösségmédia-szabályozás módjának tekintetében is, és egy újfajta transznacionális vállalati hatalom lehetséges felemelkedését jelentheti egy olyan pillanatban, amikor szinte semmilyen hatalom nem tűnik legitimnek.

A tavaly felállított Felügyelőtanács azzal az ígérettel jött létre, hogy a Facebook „legfelsőbb bíróságaként” fog működni: ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a húsztagú testület végső szava lesz a döntő minden, a közösségi hálózaton megjelenő tartalmak moderálásával kapcsolatban felmerülő vitában, az ítéletüknek pedig még Mark Zuckerberg Facebook-vezér is köteles engedelmeskedni. Ehhez a tanácshoz fordulhatnak tehát azok a felhasználók, akik úgy érzik, a közösségi médium indokolatlanul tiltotta le egy adott bejegyzésüket, de maga a cég is a tanács elé vihet több embert érintő, társadalmi szempontból jelentős ügyeket. – Ez vagy semmi, vagy az Új Világrend – fogalmazott ezzel kapcsolatban Evelyn Douek, a Harvard Egyetem jogi karának oktatója, aki szintén arra biztatta a Facebookot, hogy Trump moderálásának ügyét bízza a saját maga fölé helyezett tanácsra.

A Felügyelőtanács döntésének Mark Zuckerberg Facebook-vezér is köteles lesz engedelmeskedni. Fotó: Reuters

Mint arról korábban a Magyar Nemzet egy cikksorozatban beszámolt:

a testületnek több olyan tagja is van, aki közvetlenül összefüggésbe hozható Soros György magyar származású milliárdossal.

A testület igazgatósági tagja például Jamal Greene, a Columbia Egyetem jogi karának professzora, akinek szakterülete az alkotmányjog, az alkotmányelméletek és az összehasonlító alkotmányjog, és ahogy a liberális The New York Times megjegyzi: Joe Biden megválasztott demokrata elnök alelnökének, Kamala Harrisnek a segédje. Érdekesség, hogy hazánk is tagot delegálhatott a mindössze húszfős, feladata jelentőségét nézve rendkívül befolyásos testületbe, méghozzá Sajó András, a Közép-Európai Egyetem (CEU) jogi karának alapító dékánjának személyében. Az egyelőre azonban még nem dőlt el, hogy vajon Sajó személyesen is részt vehet-e majd a volt republikánus elnök sorsáról szóló döntésben: a testület ugyanis a következő napokban egy, a tagok közül véletlenszerűen kiválasztott ötfős bizottságot fog felállítani, amelynek tagjai közül legalább az egyiknek amerikainak kell, hogy legyen. Az ő feladatuk lesz az ügy megvitatása, noha végül majd a húszfős tanács is felülvizsgálja a döntést.

Sajónak egyébként egy magyar vonatkozású ügyben ugyanezen logika alapján borítékolhatóan kitüntetett szerep jutna. Egy korábbi cikkében az Index hírportál megjegyezte:

„mivel a régiónak Sajó András lesz egyelőre az egyetlen képviselője a tanácsban, minden regionális ügynél benne lesz az ötfős bizottságban, hogy segítse a kulturális kontextus jobb megértését”.