Két hét múlva megkezdődhet az óvatos nyitás Angliában

London szerint a gyerekek mentális és fizikai jóléte szempontjából is rendkívül fontos, hogy visszatérjenek az iskolába.

Boris Johnson brit miniszterelnök elindul a londoni kormányfõi rezidenciáról, a Downing Street 10-bõl a parlamentbe 2020. november 2-án. Johnson beszélt az november 5-én életbe lépõ, egy hónapig tartó kijárási korlátozásokról, és közölte, hogy az országban rövid idõn belül megkezdõdhet a koronavírus-gyorstesztek tömeges alkalmazása. Fotó: MTI/AP/Matt Dunham

Március 8-án kezdődhet a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások enyhítése Angliában – közölte hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnök. Johnson egyenes utalást tett arra, hogy a nyitás első lépéseként a diákok visszatérhetnek az iskolákba. A brit kormányfő hétfő délután tájékoztatja a korlátozások feloldásának menetrendjéről a londoni alsóházat, este pedig sajtóértekezletet tart.

A Downing Street által hétfő hajnalban közzétett előzetes nyilatkozatában Johnson közölte: a terv, amelyet a nap folyamán ismertet, a zárlat óvatos lépésekkel végrehajtandó oldását célozza. Hangsúlyozta: a kormány mindig is azt tekintette a legfontosabb enyhítési intézkedésnek, hogy a gyerekek visszatérhessenek az iskolákba.

Érvelésük szerint az oktatás mellett mentális és fizikai jólétük szempontjából is rendkívül fontos.

A brit kormány emellett a legfontosabb feladatok közé sorolja azt is, hogy az emberek biztonságos körülmények között végre találkozhassanak szeretteikkel.

Óvatos lépések

Boris Johnson kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a korlátozások feloldásának minden egyes lépéséről a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján születik döntés, és a kormány óvatosan cselekszik majd, nehogy lerombolja a járvány megfékezésében a lakosság áldozatvállalásával elért eddigi eredményeket.

Éppen ezért a brit kormány négy pontból álló kritériumrendszert állított össze, és mind a négy feltételnek a korlátozások enyhítését célzó minden további lépés előtt teljesülnie kell.

Ennek alapján a zárlat feloldásának folyamata akkor haladhat előre, ha

az oltási program sikeresen folytatódik,

ha a bizonyítékok azt mutatják, hogy a koronavírus elleni vakcinák csökkentik a kórházi kezelésre szorulók és a koronavírus okozta halálozások számát a beoltottak körében,

ha az aktuális fertőződési ráták nem fenyegetnek a kórházi kezelésre szoruló betegek számának olyan mértékű megugrásával, amely fenntarthatatlan nyomást gyakorolna az állami egészségügyi szolgálatra,

illetve, ha nincs olyan új vírusvariáns, amely alapvető mértékben megváltoztatja a kockázatok megítélését.

A Downing Street hétfői ismertetése szerint jelenleg e négy kritérium mindegyike teljesül, így március 8-án a kormány megteszi az első lépést a korlátozások enyhítése felé.

Alakulóban a védettség

A londoni miniszterelnöki hivatal szerint azért esett a választás erre az időpontra, mert a brit kormány egyesített oltásügyi bizottságának (JCVI) szakvéleménye szerint

addigra már kialakul bizonyos fokú védettség a testület oltási menetrendjében szereplő négy legveszélyeztetettebb lakossági csoportban.

A JCVI elsőbbségi oltási listájának élén az idősotthonok lakói és gondozóik mellett a nyolcvan éven felüliek, valamint az egészségügyi ellátás és a gondozói szolgálatok első vonalában dolgozók állnak, majd időrendi sorrendben a 75, a 70, a 65, a 60, az 55, végül az 50 éven felüliek következnek.

Az első hivatalos célkitűzés az volt, hogy február 15-ig, vagyis múlt hétfőig a JCVI elsőbbségi listáján szereplő felső négy veszélyeztetettségi csoport mindegyik tagja – 15 millió ember – megkaphassa a koronavírus elleni oltás legalább első dózisát.

Ez a cél a határidő előtt egy nappal teljesült, és a JCVI szakértői szerint ebben a csoportban a vakcina első dózisának beadása után három héttel, vagyis legkésőbb az első korlátozásenyhítő lépésekre kijelölt márciusi időpontra védettség alakul ki.