A WHO jelentése szerint aligha laborból szabadult a koronavírus

Az Egészségügyi Világszervezet előzetes jelentése szerint állat terjeszthette embere az új koronavírust, kevéssel a 2019 decemberi első diagnosztizálása előtt.

Egyre többen vitatják az elméletet, hogy a kór a vuhani húspiacon terjedt át az emberre. Fotó: Roman Pilipej Forrás: MTI/EPA/

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi szakértői csapatának a kínai Vuhanban lefolytatott átfogó vizsgálata szerint a legkevésbé valószínű, hogy az új koronavírus laboratóriumból szabadult volna el. A szervezet előzetes jelentése szerint arra sincs bizonyíték, hogy a vírus 2019 legvége előtt kezdett volna terjedni. A tudósok négy lehetséges terjedési forrást neveztek meg.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi, a koronavírus eredetének felkutatásával megbízott szakértői egy buszban ülnek a Jade Boutique szálloda előtt 2021. január 28-án, miután véget ért kéthetes karanténjuk a közép-kínai Hupej tartomány székvárosában, Vuhanban
Fotó: Roman Pilipej / MTI/EPA

Ezek közül a legvalószínűbb, hogy egy magángazdaságban nevelt, nem sokkal korábban befogott vadállat, mégpedig denevér volt a közvetítő vírushordozó.

Arra sem találtak bizonyítékot, hogy más állat is megfertőződött volna, aminek segítségével az emberre terjed át a kór. „A SARS-CoV–2 vírus lehetséges hordozójának kiléte bizonytalan” – szögezi le a jelentés. A közvetlen átviteli valószínűségi listán olyan állatok szerepelnek, amelyek hasonló koronavírus-törzset hordoznak, ilyen állat a denevér vagy a tobzoska. Lehetséges, de nem valószínű, hogy importált fagyasztott élelmiszerből „olvadt ki” a vírus,

a legkisebb valószínűsége pedig annak van, hogy laboratóriumból, valamilyen baleset folytán került volna ki a kórokozó.

Amerikai fővirológusok és infektológusok véleménye ellenére ez utóbbi azért rendkívül valószínűtlen, mert nincs nyoma annak, hogy a SARS-CoV–2-vel szoros kapcsolatban álló vírusok vagy genomjaik felbukkantak volna 2019 decembere előtt kínai laborokban. Egyébként már ezt állítják hónapok óta független kutatók is,

ugyanis a vírus genomtesztjei arra utalnak, hogy nem laboratóriumban állították elő, hanem természetes módon állatok közvetítették

– ahogy ez történt 2002–2004-ben is, amikor a SARS világszerte nyolcezer embert fertőzött meg. Döntő bizonyíték híján az sem nagyon hihető, hogy fagyasztott élelmiszerrel jött volna a vírus külföldről.

Védőmaszkos vásárló egy utcai hentesnél Vuhanban 2021. január 22-én
Fotó: Roman Pilipej / MTI/EPA

Nem világos a vuhani Huanan halpiac szerepe sem. Lehetséges, hogy nem a piac volt az eredeti forrása a fertőzésnek, ám az ott megforduló embertömeg felgyorsíthatta a terjedést. A vírus ugyan nyomokban előfordult a piacon, de sohasem a kínált állatokból vagy más élelmiszerekből vett mintákban; ráadásul arra is van bizonyíték, hogy a vírus már az emberek között volt, mire a Huanan és más piacon kitört a tömeges fertőzés. Így helytálló lehet az a következtetés, hogy Vuhanban a fertőzés első átadása 2019 decemberében, nincs kapcsolatban a Huanan piaccal.

A jelentés továbbá megjegyzi, hogy további vizsgálódások lennének szükségesek az eredetileg a természetben élő állatokat nagy tömegben tenyésztő farmokon.

„Noha a legközelebbi vírustörzset denevérekben találtuk, az evolúciós távolság ezek között a vírusok és a SARS-CoV–2 között több évtizedes, s a lánc több szeme hiányzik” – írja a tanulmány. Olyan állatok, mint a nyérc vagy a nyúl szintén fogékony a vírusra, ráadásul tény, hogy számos városban a nyérctenyészetek a felelősek a Covid–19-járvány helyi kitöréséért.