Donald Trump ismét elnök akar lenni

Elemzők szerint a 2022-es félidős választások adhatnak majd erős löketet a volt elnök újraválasztási kampányának.

Lititz, 2020. oktber 26. Az jravlasztsrt indul republiknus Donald Trump amerikai elnk tmogatihoz beszl egy kampnyrendezvnyen a Pennsylvania llambeli Lititzben 2020. oktber 26-n. Az elnkvlasztst november 3-n tartjk az Egyeslt llamokban. MTI/AP/Alex Brandon Fotó: Alex Brandon Forrás: MTI/AP

Noha a közösségi hálózatokról száműzött exelnök a Capitolium január 6-i ostroma, illetve a Fehér Házból való távozása óta szinte teljesen eltűnt az amerikai belpolitikából, a konzervatív aktivisták és kongresszusi politikusok szövetségének (CPAC) hétvégi konferenciáján Donald Trump visszatért a porondra, s egyértelművé tette: harcolni fog, hogy a republikánusok 2024-ben visszaszerezzék a Fehér Házat – elemzők szerint legalábbis ez volt a legfőbb üzenete Trump hivatali idejét követő első jelentős nyilvános beszédének. A republikánus politikus a több mint 90 perces felszólalásában világossá tette, hogy továbbra sem ismeri el a tavaly novemberi elnökválasztás eredményét, valamint élesen bírálta utódját, Joe Bident több ügyben is, mondván: a váltással „Amerika az első helyről az utolsóra került” a kormányzat politikájában. – Az a hihetetlen utazás, amelyet négy évvel ezelőtt együtt kezdtünk, még korántsem ért véget. A büszke, szorgalmas amerikai hazafiak mozgalma csak most kezdődik, és a végén mi győzünk! – fogalmazott a volt elnök, aki nem zárta ki, hogy 2024-ben elindul az elnöki pozícióért folyó versenyben.

– Ki tudja, akár úgy is dönthetek, hogy harmadszor is megverem őket

– mondta Trump.

A volt elnök továbbá véget vetett azoknak a sajtóban keringő találgatásoknak is, amelyek szerint egy új párt alapítására készül a háttérben. Nyomatékosította:

– Nem alapítok új pártot, ez álhír volt. Nem lenne zseniális? Indítsunk egy új pártot, és osszuk meg a szavazatainkat, hogy soha ne nyerhessünk. Nem, ez nem érdekel minket.

Ezzel kapcsolatban a John McCain-díjas Mártonffy Balázs lapunk megkeresésére elmondta: a republikánusokban a mai napig élénken él az 1992-es elnökválasztási kampány emléke, amikor az idősebb George H. W. Bushnak nem sikerült újraválasztatnia magát.

– Sokan úgy vélik, hogy az egyébként az első elnöksége végén nagyon magas támogatottsággal bíró akkori elnök a függetlenként induló, de alapvetően republikánus szavazókat megszólító texasi politikus, Ross Perot miatt nem tudott nyerni, aki a szavazatok közel húsz százalékát vitte el. Azóta az amerikai politikában egy új párt létrehozása gyakorlatilag egyet jelent a szavazatok szétforgácsolódásának lehetőségével

– magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerikai Tanulmányok Kutatóintézetének vezetője. A kutató szerint ugyanakkor Trump akarata ellenére is megosztja a republikánusokat már önmagában azzal, hogy továbbra is meghatározó jelenség a párton belül. – Innentől kezdve nem elég a republikánusoknak a 2022-es félidős választásokra koncentrálni, amikor majd újraválasztják a teljes alsóházat és a szenátus egyharmadát, hiszen már most elindul a versengés a 2024-es elnökválasztás republikánus jelöltségéért – mutatott rá Mártonffy Balázs.

Ezzel kapcsolatban Magyarics Tamás, az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója a Magyar Nemzet megkeresésére rámutatott:

Trump hétvégi beszéde után bizonyosra vehető, hogy 2022-ig továbbra is nagy befolyása lesz a Republikánus Párton belül, ha pedig a párt akkor – a volt elnök segítségével – győzelmet tud produkálni, azaz a kongresszus alsóházát vagy felsőházát sikerül visszaszerezni a demokratáktól, akkor az egy erős löketet adna a volt elnök újraválasztási kampányához.

A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet: a floridai Orlandóban megrendezett hétvégi eseményen egy közvélemény-kutatást is készítettek, amelynek eredménye szerint egy esetleges előválasztáson Trumpra a válaszadók 55 százaléka voksolna. – Ezen a rendezvényen általában a republikánusok konzervatívabb szárnyát képviselők vannak többségben, ezt figyelembe véve pedig az 55 százalék ugyanakkor egy jelzés, hogy még a keményvonalasok között sem örvend elsöprő támogatottságnak, még ha magasan a legnépszerűbb politikus is. Kérdés, hogy a következő két évben az erőviszonyok hogyan fognak változni – fűzte hozzá Magyarics Tamás.