Politikai akarattal fékezhető a migráció

Egyelőre nehéz megjósolni, hogy idén erősödik-e vagy gyengül az Európába irányuló illegális bevándorlási hullám. Annyi bizonyos, hogy míg a koronavírus-járvány tavaly tavasszal visszatartó erőt jelentett, nyártól már az sem szegte az Európába vágyó afrikaiak és ázsiaiak kedvét. Az is egyértelmű, hogy a politikai akaraton sok minden múlik: Athén és Madrid korlátozni tudta a migrációt, a baloldali római kormány nem.

Földközi-tenger, 2021. február 6. Afrikából Európába igyekvõ illegális bevándorlók várakoznak, hogy a Földközi-tengeren úszó gumicsónakjukból átszállhassanak a Proactiva Open Arms spanyol nem kormányzati szervezet hajójára a líbiai partok elõtt 2021. február 6-án. MTI/AP/Pablo Tosco Fotó: Pablo Tosco

Afrikából jönnek a legtöbben

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint az előző évi 11 471-hez képesttavaly 34 154 illegális bevándorló érkezett Olaszországba a közép-mediterrán útvonalon. Vargha Márk közölte: főleg Tunéziából és Algériából érkeznek a migránsok, akik gazdasági bevándorlóknak számítanak, hiszen biztonságos hazájukból a magas munkanélküliség vagy a járvány miatti gazdasági nehézségek miatt indulnak útnak. Idén januárban a mediterrán migrációs útvonalakon Dél-Európába érkezők 19,7 százaléka volt tunéziai, 13,4 százaléka algériai és 7,4 marokkói állampolgár. Őket az afgánok (6,6 százalék) és a bangladesiek (6,5) követik a sorban.

Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók a parton, miután a Kanári-szigetekhez tartozó El Hierro szigetén fekvő La Restinga kikötőjébe érkeztek
Fotó: MTI/EPA-EFE/Gelmert Finol

A szubszaharai afrikaiak leginkább a nyugat-afrikai útvonalat választják, nem véletlen, hogy tavaly 23 023 illegális bevándorló érkezett a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre, ami nyolc és félszerese a 2019-es adatnak. Spanyolország többi részére viszont 28 százalékkal kevesebben jöttek, 17 ezren. – Ügyes a spanyol diplomácia, mert retorikájukban bevándorláspártiak, közben határozott határvédelmi intézkedéseket hoztak – mondta Vargha Márk. A szakértő szerint ezen az útvonalon azért voltak kevesebben, mert a járványhelyzet miatt Marokkó korlátozta a legális és illegális migrációt (a két spanyol exklávé, Melilla és Ceuta Marokkóval határos), másrészt Spanyolországnak a gyakorlatban is jól működő bilaterális szerződései vannak az észak-afrikai országokkal a kitoloncolásra vonatkozóan.

A görögöket már inkább elkerülik

Tavaly a görögországi szárazföldi és tengeri útvonal volt a legcsendesebb, mindössze 15 696 illegális határátlépés történt az előző évi 74 613-hoz képest. – A 2019-ben hatalomra került, jobboldali görög kormány jóval harciasabb, és kitart amellett, hogy migrációs, nem menekültválságról van szó. Ráadásul az EU-vezetés támogatásával védték meg tavaly márciusban a határaikat, amely támogatást Magyarország 2015-ben annyira hiányolt Brüsszeltől – emlékeztetett a szakértő arra, hogy Törökország tavaly megnyitotta határait a migránsok előtt, akik közül több tízezren rohamozták meg a görög határokat.

Illegális bevándorlók a Bosznia északnyugati részén, Bihács közelében lévő lipai befogadótáborban
Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir

A nyugat-balkáni útvonalon viszont 79 százalékkal, 27 ezerre emelkedett az illegális határátlépések száma, mivel az eddig Görögországban tartózkodó migránsok útnak indultak, másrészt már a járvány kirobbanása idején is több tízezren tartózkodtak a nem európai uniós balkáni államokban. Ezt Bakondi György, a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója is alátámasztotta szerdán: idén januárban és februárban 16 300 határsértőt fogtak el a magyar hatóságok, miközben ez a szám tavaly ugyanebben az időszakban 7100 volt.