Politikai akarattal fékezhető a migráció

Egyelőre nehéz megjósolni, hogy idén erősödik-e vagy gyengül az Európába irányuló illegális bevándorlási hullám. Annyi bizonyos, hogy míg a koronavírus-járvány tavaly tavasszal visszatartó erőt jelentett, nyártól már az sem szegte az Európába vágyó afrikaiak és ázsiaiak kedvét. Az is egyértelmű, hogy a politikai akaraton sok minden múlik: Athén és Madrid korlátozni tudta a migrációt, a baloldali római kormány nem.

Földközi-tenger, 2021. február 6. Afrikából Európába igyekvõ illegális bevándorlók várakoznak, hogy a Földközi-tengeren úszó gumicsónakjukból átszállhassanak a Proactiva Open Arms spanyol nem kormányzati szervezet hajójára a líbiai partok elõtt 2021. február 6-án. MTI/AP/Pablo Tosco Fotó: Pablo Tosco

Az elmúlt hetekben ismét felélénkült a migránsokat hajókon szállító civil szervezetek tevékenysége a Földközi-tengeren. A Sea-Watch 3 német hajó 363 bevándorlóval a fedélzetén kapott kikötési engedélyt szerdán a szicíliai Augustában. Itt kötött ki a 422 migránssal érkező francia Ocean Viking is február elején. Nemrég a spanyol Open Arms Málta partjainál egy rozoga bárkáról vett fel a fedélzetére negyven migránst. A civil szervezet szerint a térségben több hajó is volt, de egyik sem nyújtott segítséget, a líbiai parti őrség szerint az Open Arms líbiai felségvizekre merészkedett. – A nemzetközi vizeken kötelező a bajbajutottak kimentése, de nem lenne szabad Líbia vizeire bemerészkedni, ott a líbiai parti őrség dolga a mentés, amely tavaly megfelelően látta el a feladatát – mondta lapunk megkeresésére Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet munkatársa.

Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók várakoznak, gumicsónakjukból átszállhassanak a Proactiva Open Arms spanyol NGO szervezet hajójára .
Fotó: MTI/AP/Pablo Tosco

Civil hajók segítik a bevándorlókat

A vádak szerint a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) az embercsempészekkel együttműködve szállítják a migránsokat Dél-Európába. A szicíliai Trapani ügyészsége a napokban jelentette be, hogy az Orvosok Határok Nélkül és a Save the Children szervezetek ellen indított vizsgálatot, mert bizonyítékok vannak arra, hogy hajóik fényjelzésekkel azonosították magukat, így jelezve, hogy az embercsempészek hajói elindulhatnak Líbia partjairól, miközben kikapcsolták azonosító radarrendszerüket, hogy az olasz és nemzetközi hatóságok ne tudják, pontosan hol tartózkodnak. Ragusa város ügyészsége ugyancsak vizsgálatot indított, mondván: a Mediterranea Saving Humans hajója a dán Maersk Etienne teherhajóról a nyílt tengeren átvett egy bevándorlócsoportot, s tetemes anyagi juttatásért cserébe szállította őket Szicília partjaira.

– Azok a civil szervezetek, amelyek segítik a bevándorlást, egy tavaly decemberi olasz parlamenti döntés nyomán most már kevésbé szankcionálhatók, vagyis a Matteo Salvini korábbi jobboldali belügyminiszter nevéhez fűződő szigorú rendelkezéseket – a pénzbírságot vagy a hajóelkobzást – visszavonták – indokolta Vargha Márk, hogy miért lettek bátrabbak a civil szervezetek. A Matteo Salvini vezette Liga azonban bekerült Mario Draghi nemrég megalakult új római kormányába, ami hatással lehet a bevándorlási politikára.

Afrikából jönnek a legtöbben

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint az előző évi 11 471-hez képesttavaly 34 154 illegális bevándorló érkezett Olaszországba a közép-mediterrán útvonalon. Vargha Márk közölte: főleg Tunéziából és Algériából érkeznek a migránsok, akik gazdasági bevándorlóknak számítanak, hiszen biztonságos hazájukból a magas munkanélküliség vagy a járvány miatti gazdasági nehézségek miatt indulnak útnak. Idén januárban a mediterrán migrációs útvonalakon Dél-Európába érkezők 19,7 százaléka volt tunéziai, 13,4 százaléka algériai és 7,4 marokkói állampolgár. Őket az afgánok (6,6 százalék) és a bangladesiek (6,5) követik a sorban.

Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók a parton, miután a Kanári-szigetekhez tartozó El Hierro szigetén fekvő La Restinga kikötőjébe érkeztek
Fotó: MTI/EPA-EFE/Gelmert Finol

A szubszaharai afrikaiak leginkább a nyugat-afrikai útvonalat választják, nem véletlen, hogy tavaly 23 023 illegális bevándorló érkezett a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre, ami nyolc és félszerese a 2019-es adatnak. Spanyolország többi részére viszont 28 százalékkal kevesebben jöttek, 17 ezren. – Ügyes a spanyol diplomácia, mert retorikájukban bevándorláspártiak, közben határozott határvédelmi intézkedéseket hoztak – mondta Vargha Márk. A szakértő szerint ezen az útvonalon azért voltak kevesebben, mert a járványhelyzet miatt Marokkó korlátozta a legális és illegális migrációt (a két spanyol exklávé, Melilla és Ceuta Marokkóval határos), másrészt Spanyolországnak a gyakorlatban is jól működő bilaterális szerződései vannak az észak-afrikai országokkal a kitoloncolásra vonatkozóan.

A görögöket már inkább elkerülik

Tavaly a görögországi szárazföldi és tengeri útvonal volt a legcsendesebb, mindössze 15 696 illegális határátlépés történt az előző évi 74 613-hoz képest. – A 2019-ben hatalomra került, jobboldali görög kormány jóval harciasabb, és kitart amellett, hogy migrációs, nem menekültválságról van szó. Ráadásul az EU-vezetés támogatásával védték meg tavaly márciusban a határaikat, amely támogatást Magyarország 2015-ben annyira hiányolt Brüsszeltől – emlékeztetett a szakértő arra, hogy Törökország tavaly megnyitotta határait a migránsok előtt, akik közül több tízezren rohamozták meg a görög határokat.

Illegális bevándorlók a Bosznia északnyugati részén, Bihács közelében lévő lipai befogadótáborban
Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir

A nyugat-balkáni útvonalon viszont 79 százalékkal, 27 ezerre emelkedett az illegális határátlépések száma, mivel az eddig Görögországban tartózkodó migránsok útnak indultak, másrészt már a járvány kirobbanása idején is több tízezren tartózkodtak a nem európai uniós balkáni államokban. Ezt Bakondi György, a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója is alátámasztotta szerdán: idén januárban és februárban 16 300 határsértőt fogtak el a magyar hatóságok, miközben ez a szám tavaly ugyanebben az időszakban 7100 volt.