3°C Antal, Antónia 2022. January 17. 
A jelek szerint nem nyugtatta meg a CDU/CSU híveit, hogy Armin Laschetet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökét választotta meg a héten kancellárjelöltjének a párt választmánya. Az INSA közvélemény-kutató intézet legfrissebb, pénteken közzétett felmérésének az eredményei szerint ugyanis
tovább csökkent a CDU/CSU amúgy is mélyponton lévő támogatottsága
öt hónappal a szövetségi parlamenti választások előtt. A kormányon lévő uniópártokra a választópolgárok mindössze 24 százaléka adná a voksát, miközben a négy évvel ezelőtti választáson 33 százalékos eredményt értek el. Már csak egy százalékpont lemaradásban van az ellenzéki Zöldek pártja, amely 2017-ben a szavazatok mindössze kilenc százalékát szerezte meg.
– A Zöldek tizenhat éve voltak kormányon, de Németországban a politikai-társadalmi változások abba az irányba mentek, hogy népszerűek lettek, nagyon sok ötletük beépült a mostani kormány politikájába. Már csak idő kérdése, hogy mikor vesznek részt újra egy kormányban – mondta el a Magyar Nemzetnek Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének az igazgatója. Mint elmagyarázta, a Zöldek és a CDU/CSU-val koalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPD) együttes támogatottsága mindig 35–38 százalék körüli, az INSA felmérése jelenleg 17 százalékra teszi az SPD támogatottságát.
A CDU/CSU-nak akkor kezdenek veszélyessé válni a Zöldek, ha a polgári szavazók az uniópártok politikáját megelégelve inkább a Zöldekre szavaznak.
Márpedig úgy tűnik, hogy a CDU/CSU hanyatalásából a Zöldek, az SPD és az ellenzéki liberális FDP is profitál – ezeknek a pártoknak növekedett ugyanis egy-egy százalékponttal a népszerűsége a legutóbbi INSA-felméréshez képest, míg a konzervatívoké három százalékponttal csökkent.
Mindez azt jelentheti, hogy a CDU/CSU szavazói nem kérnek a januárban CDU-elnökké választott Armin Laschetből, hanem az országosan sokkal népszerűbb Markus Söder bajor miniszterelnököt, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetőjét indították volna a két párt közös kancellárjelöltjeként, aki szintén jelentkezett erre a lehetőségre. – A szavazók támogatása nem mindenképpen fedi a pártgrémiumok akaratát, ott más érdekek, meglátások is lehetnek – hangsúlyozta Bauer Bence, emlékeztetve arra, hogy
Laschetet sem kell leírni,
hiszen 2017-ben is alacsony népszerűségi mutatókkal vágott neki az észak-rajna-vesztfáliai tartományi törvényhozási választás kampányának, vezetésével pártja mégis legyőzte az akkor hetedik éve kormányzó szociáldemokratákat.
A CDU/CSU tekintélyét az elmúlt időszakban a járványkezelés negatív megítélése, az oltási kampány lassúsága és a pártszövetség politikusai körül kirobbant korrupciós botrányok is megtépázták. Bauer Bence szerint azonban vezető pártként továbbra is ők az esélyesek arra, hogy a választások után kormányt alakítsanak, a legvalószínűbb koalíciós társ pedig a Zöldek lesznek, de az sem kizárt, hogy az ökológiai párt végül a szociáldemokratákkal fog össze. Bármi történik is,
„óriási forradalom nem fog történni Németországban, a németek nem a hirtelen változásokról ismertek” a szakértő szavai szerint.
– A nagy kérdés az, hogy a CDU/CSU tud-e a jövőben úgy kormányozni, hogy konzervatív fordulatot vesz. Erre kevés esélyt látok. Az SPD-vel alkotott koalíciójuk sok baloldali és zöld programot valósított meg: ilyen az atomerőművek fokozatos leállítása, a hadkötelezettség megszüntetése, a homoszexuálisok házasságának az engedélyezése, a migránsok befogadása, a minimálbér bevezetése szövetségi szinten, az alacsonyabb nyugdíjkorhatár – emlékeztet Bauer Bence.
Arra a kérdésünkre, hogy kancellárként milyen viszonya lenne Armin Laschetnek vagy a Zöldek jelöltjének, Annalena Baerbocknak Magyarországgal, a szakértő azt mondta:
– Sok párhuzamot látok Armin Laschet és Helmut Kohl politizálása között.
A kiegyensúlyozott fellépés, a megértés, a kooperáció jellemző rájuk. Ez Magyarország irányába is kedvező lehet. Laschet bebizonyította, hogy kompromisszumképes. Ez jó adottság, ha Európa legnagyobb országát szeretné kormányozni. Annalena Baerbockról nem tudjuk, hogy viszonyulna hozzánk, de a Zöldek Európa- és migránspolitikájából kiindulva valószínűleg élesebb váltás lenne. Radikális fordulatra nem kell számítani, de más szelek fújnának – tette hozzá Bauer Bence.
