Wir schaffen das – azaz sikerülni fog. Angela Merkel német kancellár híres jelmondata arra utalt 2015-ben, hogy Németország készen áll egymillió bevándorlót befogadni a muszlim többségű közel-keleti országokból.
Hat évvel elteltével viszont már sokkal több muszlim vallású él Németországban, mint 2015-ben, és a társadalom jóval sokszínűbbé vált
– derül ki a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) Muszlim élet Németországban 2020 című, szerdán bemutatott kutatásából.
Fotó: MTI
A tanulmány alapján jelenleg 5,3-5,6 millió a migrációs hátterű muszlimok száma Németországban, ami a mintegy 83 milliós német lakosság 6,4-6,7 százaléka. A számuk 2015-höz képest kilencszázezerrel, vagyis a lakossági részarányukat tekintve egy százalékponttal nőtt.
Hat évvel ezelőtt 4,4-4,7 millióra becsülték a számukat, a népességben betöltött arányukat pedig 5,4-5,7 százalékra. A „migrációs hátterű” kifejezést Németországban az első generációs bevándorlókra, illetve az ő utódaikra értik.
– A muszlim népesség sokszínűbbé vált abban az értelemben, hogy honnan érkeztek a bevándorlók
– jelentette ki Hans-Eckhard Sommer, a BAMF elnöke.
Az utóbbi fél évtizedben főleg a közel-keleti válságövezetekből, például Szíriából és Irakból érkezett menedékkérők révén emelkedett a muszlimok száma, ám továbbra is a törökországi származásúak alkotják a legnagyobb csoportot. A törökök aránya 45, a szíreké pedig 13 százalék a muszlimok között. A tanulmány arra is rávilágít, hogy a migrációs hátterű muszlim bevándorlók 15,8 százalékának nincs iskolai végzettsége, 74,6 százalékuknak pedig semmilyen szakmai képesítése. Az utóbbi arány viszont 21,8 százalékra csökken azoknál a muszlimoknál, akiknek a családja már legalább három generáció óta él Németországban – ez majdnem megegyezik a teljes lakosságnál mért aránnyal, ami 21 százalék.
A BAMF adatai szerint a németországi muszlimok jellemzően fiatalok. Legnagyobb részük – csaknem negyvenöt százalékuk – 25 év alatti, és csupán öt százalékuk tartozik a 64 év felettiek korosztályába.
A tanulmányból kiderül az is, hogy a németországi muszlimok 82 százaléka erősen vallásosnak tartja magát. Maga a vallásgyakorlás igen sokszínű, így például hetven százalékuk ügyel az ételekre-italokra vonatkozó előírások betartására, de csak 39 százalékuk imádkozik naponta, és a közkeletű vélekedéssel szemben a muszlim lányok és nők hetven százaléka, vagyis több mint kétharmada nem visel fejkendőt. A kor ez utóbbi esetben befolyásoló tényező: a 65 év felettieknél 62 százalék, a 16–25 éves korosztálynál pedig 26 százalék azoknak az aránya, akik hordanak muszlim fejkendőt.
Fotó: Reuters
A németországi közvéleményt megosztja a migráció kérdése. A Civey közvélemény-kutató intézet ötezer emberrel elvégzett 2020-as felmérése szerint a németek fele szkeptikus Merkel 2015-ben tett kijelentésével, miszerint sikerül megoldani a migrációs válságot. A megkérdezettek ötven százaléka ítélte meg meglehetősen vagy teljes mértékben helytelennek a kancellár állítását, míg harminchét százalékuk szerint be is bizonyosodott, hogy nem tudják kezelni a migrációs nyomást. A közvélemény-kutatás alapján öt ember közül egy osztozott Merkel optimizmusában.
