Az Európai Néppárt (EPP) nyomására tartott ma vitát Andrej Babiš cseh kormányfő gazdasági szerepvállalásának lehetséges összeférhetetlenségéről az Európai Parlament (EP). A diskurzusra azután került sor, hogy az Európai Bizottság (EB) április végén megállapította, hogy a kormányfő alapította Agrofert mezőgazdasági vállalat a politikai befolyásának köszönhetően jutott előnyökhöz a piacon. Az EB vizsgálódása azt már nem mondta ki, hogy kifejezetten uniós források kerültek veszélybe, ám az akkori közlése szerint „elvárta”, hogy Babiš vitatott illetőségei után a szóban forgó cégek visszafizessenek a cseh állam kasszájába. Egyes sajtóforrások szerint akár tizenegy millió euróról is szó lehet. A jobbközép-liberális ANO mozgalmat vezető kormányfő mindvégig következetesen tagadta az uniós vádakat.
Az EP mai vitájában felszólalók többsége kritikus volt Babišsal szemben: az Európai Bizottság részéről Johannes Hahn költségvetési biztos az uniós keretköltségvetéshez és helyreállítási tervhez csatolt feltételrendszerrel kapcsolatosan hívta fel a figyelmet arra, hogy
az érdek-összefonódás az uniós források felfüggesztését vonja maga után.
Hahn szerint az Agrofert nem részesül többé közösségi támogatásban, Csehország esetében pedig felfüggesztették a Regionális és Fejlesztési, illetve a Szociális Alap kifizetéseit, ameddig a további vizsgálódás tart. A vitában a leghangosabbak az Európai Néppárt képviselői voltak: a jobbközép frakció volt az, amelyik korábban amellett kardoskodott, hogy a cseh kormányfőt ne is engedjék a tárgyalóasztalhoz a tavalyi költségvetési egyeztetéseken.
Az EPP már arra is felszólította az Európai Bizottságot, hogy történetében először Csehországgal szemben élesítse az unió jogállamisági mechanizmusát.
(A január elsejével életbe lépett kondicionalitási rendelet végrehajtása várat magára, mert Magyarország és Lengyelország azt megtámadta az EU bíróságán – a szerk.)
„A Cseh Köztársaságnak és az EU valamennyi tagállamának be kell tartania az európai uniós források felhasználására vonatkozó szabályokat. Az Európai Bizottság feladata, hogy egy esetleges szabálytalanság vagy összeférhetetlenség esetén, az érintett tagállammal együttműködve a pénzügyi vizsgálatokat lefolytassa, az ajánlásokat, illetve a szükséges korrekciókat megtegye. Az Európai Parlament beavatkozása mögött azonban egyértelműen látszik a politikai indíték. Magyarország és Lengyelország után most a Visegrádi Együttműködés újabb országa, Csehország került a politikai támadások célkeresztjébe ” – közölte a vitához fűzött írásbeli hozzászólásában Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője.
