Alacsony a részvétel a franciaországi helyhatósági választáson

Egy felmérés szerint a franciák 74 százalékát „nem érdekli” a regionális voksolás.

Le Touquet-Paris-Plage, 2021. június 20. Emmanuel Macron francia elnök voksol egy Le Touquet-Paris-Plage-i szavazóhelyiségben 2021. június 20-án, a regionális választások elsõ fordulójának napján. A 2022-es francia elnökválasztás elõtti utolsó országos szavazás az elnökválasztás sajátos fõpróbájának ígérkezik, miután több potenciális elnökjelölt is megméretteti magát a saját régiójában. MTI/EPA/Reuters/Christian Hartmann Fotó: Christian Hartmann

Délig a választásra jogosultak 12,22 százaléka voksolt, szemben a korábbi, 2015-ös eredménnyel: akkor ez a szám 16,27 százalék volt.

A távolmaradás részben a járványügyi korlátozások miatti visszafogott kampánnyal magyarázható, de egyik oka lehet az is, hogy miután a kormány tíz nappal előre hozta a korlátozások teljes feloldását, sokan a lakóhelyüktől távol töltik a hétvégét.

Az Ifop közvélemény-kutató intézet pénteken közzétett felmérése szerint a franciák 74 százalékát „nem érdekli” ez a voksolás, alig negyven százalékuk kíván részt venni rajta. Az előző regionális választásokon, 2010-ben és 2015-ben a választók fele járult az urnákhoz.

Emmanuel Macron francia elnök voksol egy Le Touquet-Paris-Plage-i szavazóhelyiségben
Fotó: MTI/EPA/Reuters/Christian Hartmann

A 64 ezer szavazóhelyiség túlnyomó többsége este hatkor zár, a nagyobb régiókban 19 óráig, a Párizs-központú Ile-de-France régióban húsz 20 óráig adhatják le szavazatukat a választópolgárok.

A hat évvel ezelőtti első fordulót a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front (mai nevén Nemzeti Tömörülés) nyerte meg a szavazatok harminc százalékával, de a párt a második fordulóban végül egyetlen régió vezetését sem tudta megszerezni. A felmérések szerint most először van esélye arra a radikális jobboldalnak, hogy akár több régióban is többséget szerezzen.

Az első fordulóban a prognózisok alapján a hat évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan a régióknak akár a felében is győzhet Marine Le Pen pártja, de ezúttal a Marseille-t és Nizzát is magában foglaló déli Provence-Alpes-Cote d’Azur régióban a végső (második forduló utáni) győzelemre is esélye van.

Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) párt elnöke
Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

A franciáknak egyébként 51 százaléka gondolja azt, hogy a Nemzeti Tömörülés győzelme a regionális választásokon „nem jelent veszélyt a demokráciára”. A párt megerősödése ugyanakkor intő jel lehet Emmanuel Macron államfőnek, akinek a jövő évi elnökválasztáson Marine Le Pen lehet a legfőbb kihívója.

Elemzők szerint az alacsony részvétel kedvezhet a Nemzeti Tömörülésnek az első fordulóban, és nagyarányú előretörést is felmutathat a párt, de szövetségesek hiányában a második fordulóban nehéznek ígérkezik számára az országos győzelem.

Marine Le Pen számára ezért elsősorban az a cél, hogy a pártjával szemben évtizedek óta működő úgynevezett „köztársasági frontot” megtörje, amely alapján a második fordulóban a pártok általában szövetséget kötöttek a Nemzeti Front feltartóztatására. Ennek érdekében a Provence-Alpes-Cote d’Azur régióban a Nemzeti Tömörülés listáját Thierry Mariani vezeti, aki 2010 és 2012 között még jobbközép színekben politizált és Nicolas Sarkozy kormányában volt közlekedési miniszter.

Emmanuel Macron államfő pártja szempontjából nehéz megítélni a regionális választásokat, mivel a Köztársaság lendületben (LREM) párt hat évvel ezelőtt még nem létezett, így tagokkal sem rendelkezik a regionális önkormányzatokban.

A felmérések szerint a kormánypárt egyetlen régióban sem szerezhet győzelmet, de az alkalmi szövetségeknek és a visszaléptetéseknek köszönhetően a második fordulóban a győztesnek ígérkező jelöltet fogja támogatni a Nemzeti Tömörüléssel szemben, függetlenül attól, hogy az bal- vagy jobboldali-e.

A régiók többségét, hetet, jelenleg az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak vezetik, hatot a szintén ellenzéki baloldal irányít, míg két helyen centristák, Korzika és Martinique szigetén pedig a helyi nacionalista erők kormányoznak.