Biden szigorú szabályokkal ösztönzi az oltás felvételét

Kötelező maszkviselés és heti tesztelés vár a kormány alkalmazottjaira, ha nincsenek beoltva.

Washington, 2021. március 19. Joe Biden amerikai elnök újságíróknak nyilatkozik a washingtoni Fehér Ház déli szárnyánal, mielõtt az elnöki különgéppel Atlantába utazik 2021. március 19-én. MTI/EPA/Pool/Oliver Contreras Fotó: Oliver Contreras

Szigorúbb járványügyi követelményeket jelentett be csütörtökön az amerikai szövetségi kormány alkalmazottjaival szemben Joe Biden elnök, hogy a koronavírus elleni oltásra ösztönözze őket és az amerikai munkavállalókat. Az államfő a Fehér Házban mondott beszédében vázolta fel az új előírásokat. Úgy fogalmazott: túl sokan halnak meg az országban a vírus okozta betegségben, vagy nézik végig szeretteik halálát, és közben azt mondják magukban, bárcsak felvették volna az oltást!

Joe Biden amerikai elnök szigorítja a járványügyi előírásokat a szövetségi alkalmazottak esetében
Fotó: TI/EPA/Pool/Oliver Contreras

– Ez egy amerikai tragédia. Emberek halnak meg, akiknek nem kéne meghalniuk – hangoztatta Biden, aki szerint a járvány elleni harcnak még koránt sincs vége. A kormány közvetlenül Biden beszéde előtt tájékoztatott közleményében a szövetségi alkalmazottakra és a szövetségi szervekkel szerződésben állókra vonatkozó szigorúbb előírásokról, amelyek értelmében mindnyájuknak fel kell mutatniuk a munkahelyükön az oltási státusukat bizonyító dokumentumokat.

Aki nem tudja bizonyítani, hogy megkapta a teljes oltást, kötelezően maszkot kell viselnie a munkahelyén, bárhol is dolgozzék, illetve be kell tartania a közösségi távolságtartás szabályait más alkalmazottakkal vagy a hivatalokba látogatókkal érintkezve.

Emellett hetente egyszer vagy kétszer koronavírusteszten kell átesniük, de korlátozni fogják számukra a hivatalos utakat is.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) összesítése szerint a 330 millió lakosú Egyesült Államokban 163,8 millió embert oltottak be teljesen. Az ország legnagyobb munkáltatója a szövetségi kormányzat, amelynek tavaly 2,18 millió civil alkalmazottja volt, illetve 570 ezren dolgoztak a postánál, de rájuk nem vonatkoznak a Biden által bejelentette új előírások. A New York-i Egyetem felmérése szerint 2017-ben további 3,7 millió ember állt szerződéses viszonyban a szövetségi szervekkel.

Biden arra utasította a védelmi minisztériumot, vizsgálja meg, hogy hogyan és mikor teszi kötelezővé a katonák számára a vakcina felvételét. Az elnök szerint a szakértők egyelőre nem tartják szükségesnek az újabb oltás beadását azoknak, akik már megkapták mindkét oltásukat. A Fehér Ház közleménye szerint a kormány ösztönözni fogja a magánszféra munkaadóit is arra, hogy kövessék a szövetségi szerveknél bevezetendő új modellt.

Az Egyesült Államokban egyelőre nem tartják szükségesnek az újabb oltás beadását azoknak, akik már megkapták mindkét oltásukat
Fotó: MTI/EPA/AP/Mark Lennihan

Közben az amerikai pénzügyminisztérium arról tájékoztatott:

a kongresszus által az év elején elfogadott járványügyi mentőcsomag (ARP) keretében az amerikai tagállamok, helyi és területi kormányzatok rendelkezésére bocsát 350 milliárd dolláros járványügyi segélyt, hogy fejenként száz dollárt folyósítsanak minden újonnan beoltott személynek, így növelve az oltási hajlandóságot.

Biden közölte: tisztában van azzal, hogy ez igazságtalanul hangzik azok fülében, akik már felvették az oltást, de amennyiben ezekkel az ösztönzőkkel sikerül legyőzni a vírust, alkalmazni kell őket.

Joe Biden a fehér házi beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az, aki nem veszi fel az oltást, nemcsak magának okoz problémát, hanem családtagjainak és munkatársainak is. Rokonszenvét fejezte ki azok iránt, akik megkapták az oltást, és mégis kudarcérzetük van a vakcinát elutasító kisebbség magatartása, ennek esetleges következményei miatt. Mind a koronavírus-járvány fertőzöttjeit, mind pedig a halálos áldozatait illetően az Egyesült Államok szinte a pandémia kezdete óta az első a világon. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem legfrissebb, pénteki összesítése szerint az Egyesült Államokban eddig 34,74 millió ember kapta el a fertőzést, és 612,1 ezren haltak bele a betegség szövődményeibe.

Az amerikai kongresszus mindkét háza jóváhagyta azt a törvénycsomagot, amely révén a kormány 2,1 milliárd dollárt költhet a Capitolium biztonságának erősítésére, illetve azoknak az afgán állampolgároknak a kimenekítésére és befogadására, akik segítették az amerikai katonai kontingenst az afganisztáni missziója idején. A szenátusban egyhangúlag fogadták el a törvénycsomagot. A képviselőház előzőleg első nekifutásra 1,9 milliárdos összegre adta az áldását, majd késlekedést nélkül, 416 szavazattal, tizenegy ellenében engedélyezte a szenátus által jóváhagyott nagyobb összeget, így a jogszabály már csak Joe Biden amerikai elnök aláírására vár. A jogszabály értelmében a Capitolium január 6-i ostroma óta a törvényhozás épületét védő Nemzeti Gárda 521 millió dollárt kap költségei fedezésére, háromszázmilliót költenek a biztonsági infrastruktúra fejlesztéseire, a többi között új térfigyelő kamerák felszerelésére, 71 milliót kap a capitoliumi rendőrség a túlórázás költségeinek fedezésére, illetve további 35,4 milliót új rendőrök felvételére. A csütörtökön elfogadott törvénycsomagban szereplő összeg mintegy felét pedig azoknak az afgán állampolgároknak az evakuálására, illetve befogadására költik, akik segítették az afganisztáni misszió idején az amerikai kontingenst. A Pentagon ötszázmillió dollárt kap az afgánok kimenekítésére és ideiglenes elszállásolására, a külügyminisztérium pedig további hatszázmilliót a vízumkérelmek feldolgozására. A nyugati média híradásai szerint mintegy tizennyolcezer afgán működött együtt az amerikai hadsereggel, a többi között tolmácsolt a katonáknak. Mintegy 53 ezer hozzátartozójuk is abban reménykedik, hogy kap amerikai vízumot. (MTI)