A szekularizált Európában a katolikus egyház küldetésének jelentőségét hangsúlyozta Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) kezdete előtt az Il Foglio olasz napilapban megjelent interjúban kedden. Az újság szerint a szeptember 5-én kezdődő NEK „keresztény hét lesz a legszekularizáltabb kontinensen”.
Európában Istent a fejlődés nagy ötletével akarták helyettesíteni, és most felteszik a kérdést, hogy mi is ez a fejlődés, és valóban nagyobb értéket képvisel-e?
– fejtette ki Erdő Péter. Úgy vélte, sok embernek a „pillanatnyi jólét” maradt meg egyedüli értékként, de ez nem segít a jövőtől való esetleges félelmekkel szemben, sőt a többiektől való félelmet növeli, attól tartva, hogy valamiről le kell majd mondani a javukra. Hozzátette, a mai világban nem lehet magát kereszténynek valló, de vallását nem gyakorló, olaszul „langyosnak” nevezett hívőnek lenni. A Jézus Krisztussal való kapcsolat „egzisztenciális, nem pedig kulturális jelenség” – hangoztatta. Erdő Péter hangsúlyozta továbbá azt is:
a katolikus egyház Európában nevelést adott az egyes népeknek, nem számolta fel identitásukat, ellenkezőleg, felemelte kultúrájukat.
Erdő Péter kifejtette, hogy Európában a hitet azokkal lehet újraébreszteni, akik megszenvedtek érte. Emlékeztetett, hogy Közép-Kelet-Európában az idősebb generációk „nagy árat fizettek, ha hűek akartak maradni hitükhöz”. Hozzátette, hogy ma is „bizonyos helyzetekben a katolikus hitvallás, a következetes katolikus magatartás súlyos következményekkel járhat”. Megjegyezte, vannak idők, amikor nemcsak az egyéneknek, hanem a népeknek is lehet küldetésvállalásuk.
Az Il Foglio kiemelte, hogy a NEK eseményeire a világ minden részéből érkeznek előadók, és az üldözött „mártír” egyházak püspökei is Budapesten lesznek. A kongresszuson részt vesz I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, a zárómisét pedig Ferenc pápa mutatja be szeptember 12-én.