A november 10-ig érvényben lévő rendkívüli helyzetben a határőrök felhatalmazást kapnak fizikai erő és különleges eszközök alkalmazására az illegális határátlépők feltartóztatása és visszaküldése érdekében.
Leonids Kalnins, a lett fegyveres erők főparancsnoka elmondta:
gyors reagálású különleges csoportokat állítottak fel, amelyek segítenek a határsértők megállításában, továbbá 32 katonát és önkéntest, valamint a pilóta nélküli légi járműveket és a repülőgépeket kezelni tudó szakembereket is küldtek a határhoz.
Lettországban csak az elmúlt öt napban 283 határsértőt tartóztattak fel, miközben az év eleje óta összesen 343-at. A hatóságok megszigorították a határellenőrzést, és mozgósították a határvédelem és a hadsereg tartalékait. Krisjanis Karins miniszterelnök a múlt héten közölte, hogy felgyorsítják az infrastruktúra kiépítését a Fehéroroszországgal közös határon.
Az illegális bevándorlás elleni küzdelem jegyében Lettország néhány éve bejelentette, hogy 135 kilométeres kerítést épít a Fehéroroszországgal közös, 173 kilométer hosszú határ mentén. A megvalósítás költségét 27,6 millió euróra (több mint 9,75 milliárd forintra) becsülték, és eredetileg azt tervezték, hogy 2021-ben elkészülnek vele, de az állami ellenőrzés által feltárt hiányosságok miatt az építkezés szünetelt.
Litvánia és Lengyelország is azzal vádolja Fehéroroszországot, hogy "hibrid háborút" folytat az illegális bevándorlók átengedésével.
Május végén Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök figyelmeztetett: országa eddig feltartóztatta a szomszédos államba tartó migránsokat, de a nyugati politikai nyomás miatt elgondolkodik azon, hogy érdemes-e ezt a gyakorlatot folytatnia. Ugyanakkor közölte, hogy Fehéroroszország nem lesz "gyűjtőhelye" az afrikai és közel-keleti bevándorlóknak.
