Nem lenne szabad egyetlen hatalomnak vagy blokknak diktálnia a nemzetközi rendet
– szögezte le Hszi Csin-ping kínai elnök egy hétfői beszédében, amelyet a Kínai Népköztársaság ENSZ-hez történt újracsatlakozásának ötvenedik évfordulója alkalmából mondott egy Pekingben megrendezett konferencián.
A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadásában megjelent beszámoló szerint beszédében a kínai elnök burkoltan az Egyesült Államok világban betöltöt meghatározó szerepére tett utalást a kijelentéseivel. A diplomaták és nemzetközi szervezetek képviselői részvételével megtartott eseményen videókapcsolaton keresztül António Guterres ENSZ-főtitkár is részt vett.
A beszédnek a Hszinhua kínai állami hírügynökség által kiadott leiratából kiderül, hogy Hszi azt hangsúlyozta:
a nemzetközi szabályokat az ENSZ 193 tagjának közösen kellene kialakítania, és azokat kivétel nélkül mindenkinek be kellene tartania.
Mint mondta: „egyetlen civilizáció sem felsőbbrendű vagy jobb egy másiknál”, majd hozzátette, hogy egy ország haladási irányát annak alapján kellene megítélni, hogy mennyire képes jólétet és az emberek életminőségének javulását biztosítani. Ennek kapcsán példaként említette Kína erőfeszítéseit a szegénység felszámolására, valamint hozzájárulását az ENSZ költségvetéséhez és a békefenntartáshoz. A kínai elnök hangsúlyozta továbbá: Peking ellenzi a hegemónia és a hatalmi politika minden formáját.
A beszéd kapcsán a South China Morning Post rámutatott: Peking és Washington az utóbbi időben kiélezett diplomáciai csörtéket folytat az ENSZ különböző platformjain a befolyásért folytatott versengésben.
Az amerikai külügyminisztérium egyik, vasárnap kiadott közleményében tudatta, hogy magas rangú amerikai diplomaták tárgyalásokat folytattak a tajvani külügyminisztérium képviselőivel Tajvan az ENSZ-ben és más, nemzetközi fórumokon történő részvételének bővítéséről.
Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az „egy Kína” elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren. A sziget mostanra elvesztette korábbi, megfigyelői státusát az olyan, ENSZ-hez kapcsolódó szervezetekben, mint az Egészségügyi Világszervezet közgyűlése.
Peking emellett gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. Október első négy napján a kínai légierő összesen 149 harci gépe hatolt a tajvani légtérbe, naponta megdöntve az egyszerre a sziget légvédelmi zónájába repülő kínai harci gépek rekordját. Az akciók kezdete egybeesett a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának október 1-jére eső évfordulójával. Peking részéről a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok külföldi erőkkel folytatott „összejátszásának” tulajdonították.
Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt, a KKP Központi Bizottságának fõtitkára a KKP megalapításának 100. évfordulóján rendezett ünnepségen a pekingi Tienanmen téren 2021. július 1-jén
Fotó: MTI/EPA/Hszinhua
