– Nem szabad megengedni, hogy civil szervezetek és más érintettek véleményének kritika nélküli átvétele alkossa az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének alapját – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Luxembourgban kedden. Az európai uniós tagországok általános EU-ügyekért felelős minisztereinek luxembourgi ülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva Varga Judit kijelentette:
jogállamisági jelentésének elkészítéséhez a brüsszeli testület kormánykritikus civil szervezetek beszámolóját veszi át bármifajta ellenőrzés nélkül.
Megjegyezte: az Európai Bizottság kiszervezi a munkát senki által meg nem választott, főként kormánykritikus civil szervezeteknek. Ennek eredményeképpen a Magyarországot elemző jelentés négyszer több hivatkozást tesz civil szervezetek beszámolóira, mint a nyugati és északi országok esetében. Hozzátette: a brüsszeli testület a civil szervezetek beszámolóját bármifajta ellenőrzés nélkül átveszi. – Felvetődik a kérdés, hogy ha egy tagállam nem ért egyet az ajánlással, a jogállam szellemében milyen jogorvoslati eszköz áll rendelkezésére, hogy tiltakozzon az önkényesen, minden alap nélkül megállapított indítvány ellen – mondta.
– Nem lehet a jogállamot jogellenes eszközökkel védeni, nem lehet az értékeket az értékek megsértésével védeni
– fogalmazott a miniszter.
Hozzátette: Magyarország sérelmezi azt is, hogy az uniós bizottság ahelyett, hogy biztosítaná a tagállamok közötti egyenlőséget, kettős mércét alkalmaz a jelentés elkészítésekor.
A lengyel alkotmánybíróság múlt heti döntésével kapcsolatban, amelyben a testület a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg azokon a területeken, amelyen az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre, Varga Judit azt mondta: a lengyel következtetés azt mondta ki, hogy az európai jognak és az európai uniós intézményeknek is megvannak a maguk korlátai. – A Lengyelországot érő támadások azt mutatják, hogy olyan időket élünk, amikor az uniós jogot és az uniós értékeket az uniós jog ellenében akarják álságosan védeni. Hiszen maga az uniós szerződés állapítja meg azokat a korlátokat, hogy mely területek tartoznak uniós és melyek tagállami hatáskörbe – fogalmazott.
Az energiaárak témakörét érintve arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímavédelem eszközeinek megválasztása körültekintést igényel, ugyanis ezen múlik, hogy ki fizeti meg a klímaharc árát.
– Magyarország fontosnak tartja, hogy ne a fogyasztók, a lakosság, a háztartások, hanem a nagy klímarombolók fizessenek
– jelentette ki. Szavai szerint a brüsszeli testület asztalán heverő tervek azonban nem elégítik ki ezt az igényt. Az Európai Bizottság elhibázott szabályrendszere is okozója az energiaárak elszabadulásának – mondta. Hozzátette: tagállami szintre lebontott hatástanulmány készítése szükséges mindenfajta vonatkozó intézkedés meghozatala előtt. – Le kell vonni a tanulságokat, a hiányosságokat orvosolni kell, mielőtt új közös vállalást tenne az európai közösség – mondta.
A migráció témakörében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Litvánia határain jelentkező, Fehéroroszország felől érkező migrációs hullám jelentette vészhelyzetre a balti ország kormánya saját megoldásokat talált, ami mutatja, hogy az unió régóta zsákutcában veszteglő migrációs csomagja nem képes a válsághelyzetek azonnali és rugalmas kezelésére. – Bármilyen migrációs válsághelyzet esetében legyen meg a tagországok szabadsága arra, hogy eltérhessenek a közös menekültügyi jogszabályrendszertől – jelentette ki. Hozzátette: az olyan fizikai intézkedéseket, mint a migráció megállítását szolgáló határkerítés építése, az EU ne csak elvi alapon ismerje el, hanem fizesse is ki azok árát. Magyarország egy centet sem kapott az EU-tól az unió déli határának védelmét szolgáló kerítés megépítéséért – emlékeztetett.
Az Európa jövőjéről szervezett uniós konferenciával kapcsolatban elmondta: Magyarország aktívan hozzájárul a vitához. Az Európa-szerte szervezett közel kétezer programból több mint háromszáznak ad helyet Magyarország a jövő nyárig tartó rendezvénysorozat keretében.
