Lejtőre került Sebastian Kurz pártja

Nagyot zuhant az Osztrák Néppárt (ÖVP) támogatottsága azt követően, hogy a konzervatív kormánypárt vezetője, Sebastian Kurz korrupciós ügybe keveredett, s lemondásra kényszerült kancellári posztjáról. A válság ellenére azonban Kurz nem szándékozik elbúcsúzni politikai karrierjétől.

Bcs, 2021. oktber 14. Sebastian Kurz volt osztrk kancellr tapsol a bcsi parlamentben 2021. oktber 14-n. Kurz szeptember 9-n mondott le posztjrl az ellene irnyul korrupcis vizsglatok nyomn, de folytatja politikai karrierjt az Osztrk Npprt (VP) frakcivezetjeknt az osztrk parlament alshzban. MTI/EPA/Christian Bruna Fotó: Christian Bruna

A Kurier napilap megbízásából készült közvélemény-kutatás arra is rávilágít: a megkérdezettek 71 százaléka indokoltnak tartotta Sebastian Kurz október 9-én bejelentett lemondását, 67 százalékuk pedig úgy vélte, a politikussal szemben felmerült vádaknak lehet valóságalapjuk.

A 35 éves politikus ellen két eljárás van folyamatban.

Az egyikben az ügyészség azt vizsgálja, hogy miniszterelnökként hamis tanúvallomást tett-e egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt. A másik ügyben az a gyanú merült fel vele és közvetlen környezetével szemben, hogy pártelnökké választása érdekében 2016-ban közpénzből finanszíroztak a népszerűségét növelő sajtómegjelenéseket és kozmetikázott közvélemény-kutatásokat.

Az ÖVP története legsúlyosabb válságát éli át. A pártnak vissza kell nyernie az emberek bizalmát, struktúraváltást kell megvalósítania és közösségben kell gondolkodnia

– nyilatkozta az ORF tv-csatornán vasárnap este Fritz Plasser politikai elemző, utalva arra, hogy korrupciós ügyek sora vetül árnyékként az ÖVP-re, amelyeknek haszonélvezői Kurz bizalmi emberei voltak. Ilyen például Thomas Schmid, a pénzügyminisztérium volt államtitkára, akit a gyanú szerint háttéralkuk révén neveztek ki az ÖBAG állami holding élére. Schmidnél is házkutatást tartott két héttel ezelőtt a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó államügyészség annak a razziasorozatnak a részeként, amelynek Kurz közvetlen munkatársai, sajtószóvivője, médiakoordinátora és vezető stratégája voltak az érintettek.

A fiatal politikus vezérletével az ÖVP a 2017-es, majd az előre hozott 2019-es választásokat is magabiztosan megnyerte, tavaly májusban még 46 százalékos népszerűségnek is örvendett a párt. Különösen a koronavírus-válság kezelését és a bevándorlásellenes lépéseket értékelték a szavazók.

Kurz elérte a csúcsot, és most már a lejtőn van. A türkiz máz lemosódott

– írta minapi véleménycikkében az Exxpress című jobboldali hírportál, utalva arra: az egykor fekete színnel azonosított ÖVP-t Kurz az imázsváltás és fiatalítás jegyében türkizre módosította.

Egyre több kellemetlen részlet bukkan fel, amelyek más színbe helyezik a korábbi szép történeteket, s amelyek a hálózatot nem csak visszavonulásra késztetik, de talán egyenesen a rendőrségi őrizetbe is

– írta a publicisztika azokkal az elemzői véleményekkel kapcsolatban, amelyek szerint a Kurz elleni esetleges vádemelés, a politikus bíróság által elítélése véget vetne politikai karrierjének.

Az ügyészség a múlt héten kérte a volt kancellár mentelmi jogának felfüggesztését, a parlament alsóháza várhatóan a soron következő üléseinek egyikén, novemberben határoz az ügyben. Kurz a kancellári székből az ÖVP frakcióvezetői székébe ült át, s kijelentette: arra fog törekedni, hogy tisztázza magát a vádak alól.

Az új kancellár, Alexander Schallenberg (Fotó: Christian Bruna)

Hátralépése és Alexander Schallenberg külügyminiszter kancellárrá történt kinevezése egyelőre megnyugtatta a koalíciós partner Zöldeket, akiket a felmérések tanúsága szerint nem érintett hátrányosan a belpolitikai válság.

Vannak begyógyulatlan sebek, a bizalmat nem lehet egy nap alatt helyreállítani

– közölte a hétvégén a Kronen Zeitungnak adott interjúban Schallenberg. A kancellár a Wiener Zeitungnak nyilatkozva nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a következő, 2024-ben esedékes választásokon újra Kurz lesz az ÖVP kancellárjelöltje.

Borítókép: Sebastian Kurz volt osztrák kancellár tapsol a bécsi parlamentben 2021. október 14-én. Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna