Távozik tisztségéből Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja a közép-ázsiai országból történt kaotikus amerikai kivonulást követően – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium. Zalmay Khalilzad több mint három évig töltötte be ezt a tisztséget a Donald Trump és a Joe Biden vezette kormányzat alatt. Korábban bírálták azért, amiért nem gyakorolt elég határozott nyomást a tálibokra a Trump elnöksége idején megkezdett béketárgyalásokon, de Antony Blinken külügyminiszter megköszönte a munkáját.
– Hálámat fejezem ki az amerikai nép szolgálatában eltöltött évtizedekért
– mondta Blinken a távozó Khalilzadról, az Egyesült Államok korábbi ENSZ- és afganisztáni nagykövetéről.
Khalilzad eredetileg úgy tervezte, májusban hagyja el posztját, miután Biden bejelentette, távoznak az amerikai erők Afganisztánból még a szeptemberi terrortámadások 20. évfordulója előtt. Felkérték azonban, hogy maradjon, és ezt meg is tette. Khalilzad mind a Trump-, mind a Biden-kormányzat alatt az afganisztáni megbékélésért felelős különmegbízottként szolgált 2018 szeptembere óta, amikor Mike Pompeo külügyminiszter felkérte, hogy vezesse a tárgyalásokat a tálibokkal és az afgán kormánnyal. Az afgán származású Khalilzadnak nem sikerült összehoznia a két felet egy hatalommegosztási megállapodás megkötésére, de 2020 februárjában ő tárgyalt a tálibokkal egy olyan amerikai megállapodásról, amely végül Amerika leghosszabb ideje tartó háborújának végéhez vezetett. A tálibokkal kötött megállapodás szolgált mintául a Biden-kormányzat által az összes amerikai haderő Afganisztánból való kivonásához, amelyet sokak szerint túlságosan elhamarkodottan és kellő tervezés nélkül hajtottak végre. Az elmúlt két évtizedben az amerikai erőknél dolgozó afgán állampolgárok ezreit, valamint több száz amerikai állampolgárt hagytak hátra a sietős távozás során. Joe Biden elnök és segítői gyakran mondták, hogy a Khalilzad által kialkudott megállapodás megkötötte a kezüket a kivonulással kapcsolatban, és ahhoz vezetett, hogy a tálibok hirtelen átvették az ország irányítását, bár a kormányzat kritikusai megjegyezték, hogy Biden figyelmen kívül hagyta a teljes amerikai kivonuláshoz kötött feltételeket. Az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúkban és lemondólevelében Khalilzad megjegyezte,
az általa kialkudott megállapodás az amerikai erők végleges kivonását attól tette függővé, hogy a tálibok komoly béketárgyalásokat kezdjenek az afgán kormánnyal. Azt is fájlalta, hogy ezek a tárgyalások és következésképpen a kivonulás nem a tervek szerint alakultak.
A kritikák ellenére Khalilzad a helyén maradt, bár a hónap elején kihagyta a katari Dohában megrendezett, a kivonulást követő első magas szintű, a tálibok képviselőivel tartott találkozót, ami találgatásokra adott okot. Khalilzadot helyettese, az a Thomas West fogja pótolni a tisztségben, aki az amerikai delegációt vezette a dohai tárgyalások utolsó fordulóján. Washingtonban hétfőn egyúttal bejelentették, hogy az Egyesült Államok nem küld képviselőt az Oroszország által szervezett, Afganisztánról szóló konferenciára ezen a héten. A távolmaradás okaként Ned Price külügyi szóvivő szervezési nehézségekre hivatkozott. Ezek a találkozók „a múltban eredményesek voltak. Egyszerűen logisztikai szempontból nehéz részt vennünk ezen a héten” – jegyezte meg anélkül, hogy további részleteket közölt volna. Oroszország október 20-án Moszkvában fogadja a tálibok küldöttségét. Egy nappal korábban közös álláspontot akar kidolgozni az afgán kérdésben Kínával, Pakisztánnal és az Egyesült Államokkal.
Borítókép: Zalmay Khalilzad 2019-ben, Kandahárban tett látogatásán. Fotó: Twitter/Zalmay Khalilzad
