Magyar gyermekek diszkriminálása miatt fizet kártérítést Románia

A gyermekek fejenként több mint négyszázezer forintnak megfelelő összeget kapnak.

Temesvár, 2020. március 5. Szilveszter Ibolya pedagógus örödikes tanulóknak tart órát a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban 2020. március 5-én. Ezen a napon meghirdette a Szülőföldön magyarul külhoni támogatási program 2020-as kiírását Temesváron Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. A program keretében azok a szülők igényelhetnek nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz támogatást, akiknek a gyermekei Magyarország határain kívül magyar tannyelvű óvodában, iskolában tanulnak, vagy ahol ez nem lehetséges, választható tantárgyként tanulják a magyart. MTI/Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor

Magyar gyermekek hátrányos megkülönböztetése miatt kell kártérítést fizetnie a román oktatásügyi minisztériumnak és a Kolozs megyei tanfelügyelőségnek – számoltak be szerdán Kolozsváron az ügyet képviselő AGFI jogvédő csoport tagjai. A bukaresti táblabíróság jogerős ítéletben állapította meg azoknak a magyar gyermekeknek a hátrányos megkülönböztetését, akik a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium képzőművészeti tagozatán szerették volna elkezdeni a 2016–2017-es tanévben az ötödik osztályt, ám a tanfelügyelőség és a minisztérium az alacsony gyermeklétszámra hivatkozva nem járult hozzá az osztály elindításához.

A bíróság egyben arra kötelezte a minisztériumot és a tanfelügyelőséget, hogy fizessenek személyenként hatezer lejes (432 ezer forint) kártérítést annak a tíz gyermeknek, akinek a szülei az AGFI segítségével perre vitték az ügyet.

A képzőművészeti osztályba eredetileg tizenhat gyerek jelentkezett. Az osztály elindításának tanfelügyelőségi elutasítását a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárnak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által jelölt Király Andrásnak sem sikerült orvosolnia. Az érintettek panasza nyomán a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) már 2017 áprilisában elmarasztalta a tanfelügyelőséget. Határozatát mind a tanfelügyelőségnek, mind az oktatási tárcának eljuttatta, az ügy mielőbbi rendezését kérve. A CNCD határozatára hivatkozva a sértett gyerekek közül tizenketten továbbra is kitartottak a képzőművészeti osztályban tanulás mellett, így szüleik ismét kérelemmel fordultak a tanfelügyelőséghez és a minisztériumhoz, hogy 2017 szeptemberétől a hatodik osztályt képzőművészeti szakon kezdhessék el.

Valentin Claudiu Cuibus főtanfelügyelő a szülőkkel és az AGFI képviselőivel folytatott személyes találkozón cinikus hangnemben oktatta ki a jelenlévőket arról, hogy a CNCD döntése figyelmen kívül hagyható vélemény, és ő nem fog hozzájárulni a kért osztály létrehozásához

– idézte fel a történteket Bethlendi András, az AGFI képviselője.

Mivel 2017 szeptemberében immár a második olyan tanév kezdődött el, amelyben Kolozs megyében nem indult magyar képzőművészeti osztály, tíz érintett gyermek szülei kártérítési pert indítottak, amelyet mind első, mind másodfokon megnyertek. A legfelsőbb bíróság pedig a közelmúltban elutasította a beperelt intézmények perújítási kérelmét. Bethlendi András az MTI-nek elmondta:

tudomása szerint ez az első olyan romániai ügy, amelyben nyelvi diszkrimináció miatt ítélt meg jogerősen anyagi kártérítést a bíróság a hátrányosan megkülönböztetett feleknek. Azt tartotta az eset tanulságának, hogy a jogsérelmek esetében érdemes a politikai mellett a jogi utat is megpróbálni.

A jogvédő hozzátette: a Kolozs megyeinél kisebb magyar közösségekben is működnek képzőművészeti osztályok, így a mostani ítélet erős hivatkozási alap lehet, ha a kolozsvári Apáczai-gimnázium újra szeretné indítani a tanfelügyelőség diszkriminatív intézkedése nyomán 2016-ban megszüntetett képzését.

Borítókép: Szilveszter Ibolya pedagógus örödikes tanulóknak tart órát a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban 2020. március 5-én. Fotó: MTI/Rosta Tibor