Nem nyitja meg a Pireneusokban fekvő határállomásait a francia kormány
José Manuel Albares külügyminiszter arra kérte Párizst, hogy a spanyol–francia határon húzódó hegységrendszer útvonalain lezárt határokat nyissa meg a határátkelők előtt. Diplomáciai források szerint a francia hatóságok egyelőre csak ötöt nyitottak meg a 16 határállomásból, 11 továbbra is zárva van, ezeket betontömbökkel és földkupacokkal torlaszolták el. A franciák tájékoztatása szerint az ideiglenes intézkedés célja a dzsihadista fenyegetés semlegesítése és az illegális bevándorlás megállítása. A helyi hatóságok úgy látják, hogy a Pireneusok – az olasz Alpok után – a Franciaországba készülő illegális migránsok második fő átjárója. Az év első nyolc hónapjában Spanyolországból több mint 31 ezer személy belépését utasították el. Ez 146 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A spanyol határ mentén lévő öt megyében a biztonsági erők augusztusig több mint ötezer külföldit tartóztattak le szabálytalanul, 73 százalékkal többet, mint 2020-ban. A legtöbben algériai és marokkói állampolgárok. A spanyol kormány arra számít, hogy a kérés ellenére nem valószínű a határnyitás a Pireneusokban, mivel mindössze öt hónap van hátra a francia elnökválasztásig, melynek központi vitatémája a migrációs válság.
Forrás: www.elconfidencial.com
Hétfőtől ismét kötelező a maszkviselés a francia általános iskolák többségében
A francia kormány szóvivője, Gabriel Attal szerdán jelentette be, hogy jövő hétfőtől további 39 franciaországi megyében kell az általános iskolák tanulóit maszkban iskolába küldeni.
A bejelentett intézkedéssel tehát már 61-re nőtt azoknak a francia megyéknek a száma (a 101-ből), ahol a járvány terjedését fékező eszköz használata ismét kötelező lesz. A szerdai bejelentést megelőzően már 22 megyében volt ismét előírás az iskolai maszkhasználat, azonban a romló járványügyi adatok és a 12 éven aluli gyermekek oltatlansága miatt az intézkedés elkerülhetetlen, erősítette meg Pascal Crépey epidemiológus kutató is.
Franciaországban júniusban kezdték meg a 12–17 éves fiatalok oltását.
Forrás: www.francetvinfo.fr
A közbiztonságot tekintve Marine Le Penben bíznak a legjobban a francia választók
A francia közvélemény-kutató intézet, az Elabe november 3-án publikált friss felmérése szerint a francia választók Marine Le Penben bíznak a legjobban a Franciaország bel- és közbiztonságát érintő kérdésekben. A megkérdezettek 39 százaléka tüntette ki bizalmával a Nemzeti Tömörülés elnökét, míg a válaszadók 35 százaléka szavazott bizalmat Emmanuel Macronnak a kérdésben. A francia jobboldal új csillaga, Éric Zemmour pedig már 27 százalékkal állja a sarat a francia politikai paletta évek óta jól ismert szereplői között.
Összességében a franciák 63 százaléka gondolja úgy, hogy a személyek és a vagyontárgyak biztonsága jelentős mértékben romlott az elmúlt években Franciaországban. A leginkább támogatott intézkedések a tényleges büntetések kiszabása, valamint a büntető törvénykönyv szigorítása lenne a válaszadók 48 és 45 százaléka szerint. A megerősített rendőri jelenlétre 36 százalékuk voksolt, a börtönök férőhelyeinek bővítésére pedig 19 százalékuk.
Forrás: www.bfmtv.com
Oslóban már általánossá vált a gyilkosság, a lövöldözés és a bandabűnözés
Annak ellenére, hogy a norvég főváros vezetése és a rendőrség is rendszeresen kijelenti, hogy Oslo biztonságos város, ez már egy ideje nincs így, írja a norvég közmédia. Gyilkosság, lövöldözés, késelés, rablótámadás, autógyújtogatás és bandabűnözés az új „norma” a fővárosban. A város bizonyos negyedeiben különösen súlyos gond a rendbontás, de a probléma egész Oslót érinti. A lakosok legkevésbé sem érzik annyira biztonságosnak a várost, mint évekkel korábban. Az elmúlt hetekben nyolc embert lőttek meg, ehhez jöttek a késelések, rablások, nemi erőszakok és autótüzek, írja az oldal. A rendőrség saját jelentése is riasztó képet fest a bűncselekmények számának alakulásáról, különösen a gyermekek és a fiatalkorúak körében.
„Vajon a liberális bevándorláspolitika, a túlzsúfolt lakónegyedek, a kirekesztettség, a párhuzamos társadalmak kialakulása, a törvények és a társadalom tiszteletének a hiánya az, ami ide vezetett? Vajon megértik-e a politikusok, hogy a politikájuk is a probléma része?”– teszi fel a kérdést az újság.
Forrás: NRK
Borítókép: A norvég parlament látképe Oslóban (Fotó: MTI/NTB/EPA/E. Borgen)
