Magyarország indítványozza, hogy a Türk Tanács és a visegrádi országcsoport (V4) tartson legmagasabb szintű vezetői tanácskozást Budapesten 2022 első felében
− jelentette be pénteken Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának isztambuli csúcstalálkozóján.
A magyar kormányfő beszédében emlékeztetett: Magyarország vezeti a V4-ek együttműködését 2022. július 1-jéig. Orbán Viktor egyúttal arról is beszélt, hogy a magyar és a türk népeket hosszú évszázadokra visszanyúlóan történelmi és kulturális örökség köti össze.
Rámutatott: a magyar nép büszke erre az örökségre, és akkor is az volt, amikor az ellenfeleik Európában barbár hunoknak és Attila népének gúnyolták. Orbán Viktor felszólalásában arról is beszámolt, hogy Magyarország a Türk Tanácsnak tett mely korábbi vállalásait teljesítette. Közölte: Magyarország Üzbegisztánnal és Kirgizisztánnal stratégiai partnerségi szintre emelte a kapcsolatokat, amelynek keretében Biskekben is nyílt magyar nagykövetség.
A magyar miniszterelnök oktatásügyi lépésként kiemelte: Magyarország 870-re emelte az egyetemein az ösztöndíjas helyek számát a türk országok hallgatói számára.
A program sikeres, a mostani tanévre több mint ötezren adták be jelentkezésüket
− tette hozzá.
A gazdasági vállalásokra vonatkozóan elmondta: a magyar Eximbank megnyitott egy 545 millió dollárnyi hitelkeretet a vállalatok közötti együttműködés finanszírozására, továbbá Magyarország és Kirgizisztán a múlt héten megindított egy 16 millió dolláros fejlesztési alapot is.
Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta: a magyar kormány kiváló kezdeményezésnek tartja a türk beruházási alap létrehozását. Egyúttal arra kérte a tanácsot, hogy amennyiben ez megtörténik, akkor tegyék lehetővé ahhoz Magyarország mielőbbi csatlakozását. A kormányfő kiemelte: Magyarország készen áll pénzügyi hozzájárulást is tenni az alap tőkéjéhez.
Orbán Viktor felszólalásában az afganisztáni helyzetre is kitért. Mint mondta: Európa hatalmas migrációs kihívással találja szembe magát, amelynek történelme során még soha nem fordult elő, hogy egyszerre három irányból érje nyomás. Felhívta a figyelmet: Magyarországnak alapvető biztonsági érdeke, hogy megakadályozza újabb nagy migrációs hullámok kialakulását Afganisztánból.
A magyar miniszterelnök ennek kapcsán biztosította a Türk Tanácsot, hogy nem fog hozzájárulni egyetlen olyan uniós döntéshez sem, amely figyelmen kívül hagyja a türk országok biztonsági érdekeit. Orbán Viktor az isztambuli csúcs keretében Szadir Zsaparov kirgiz, valamint Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel is kétoldalú megbeszéléseket folytatott. A csúcstalálkozóra Isztambul külterületén, a Márvány-tengeren található Demokrácia és a Szabadságjogok szigetén került sor. A találkozó előtt a résztvevő országok vezetői ünnepélyes zászlófelvonással egybekötve hivatalosan átadták a Türk Tanács új isztambuli irodáját.
A magyar kormányfő kétnapos látogatáson tartózkodik Törökországban, előző nap Ankarában a Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács 5. ülésén vett részt kormánya tagjainak kíséretében. A Türk Tanács egy 2009-ben létrehozott kormányközi szervezet. Jelenleg öt török nyelvű tagállamot, Törökországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztán, Üzbegisztánt és Kirgizisztánt tömöríti. Magyarországnak 2018. óta megfigyelő státusa van. Türkmenisztán a mostani – immár nyolcadik – csúcstalálkozón szintén megfigyelői státust kapott.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar kormányfő, Savkat Mirzijojev üzbég, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah, Recep Tayyip Erdogan török, Ilham Aliyev azeri, Szadir Zsaparov kirgiz, Gurbanguly Berdimukhammedov türkmén elnök és Bagdad Amrejev, a Türk Tanács főtitkára (j-b) a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának isztambuli csúcstalálkozóján 2021. november 12-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
