Tizenöt uniós tagállam döntött úgy csütörtökön Brüsszelben, hogy negyvenezer afgán menekültet befogad. Az AFP francia hírügynökség szerint Németország vállalta a többségüket, 25 ezer menekültet. Hollandia összesen 3159 afgánt fogad be, Spanyolország és Franciaország pedig egyenként mintegy 2500-at, a többiek ennél kevesebbet. Egyelőre nem világos, mikor telepítenék át az embereket, a Reuters hírügynökség azonban úgy értesült, 2022 végéig kell teljesíteni a betelepítési ígéreteket. Az amerikai csapatok kaotikus afganisztáni kivonása nyomán 24 uniós tagállam 28 ezer afgán menekültet fogadott be. Főleg olyan emberekről van szó, akik korábban a dél-ázsiai országban állomásozó külföldi erőket szolgálták, illetve egyéb okok miatt kellett tartaniuk a tálibok megtorlásától.
„– Úgy vélem, ez a szolidaritás lenyűgöző megnyilvánulás”
– értékelte a megállapodást Ylva Johansson belügyi biztos, aki szerint az afgánok betelepítése ellenőrzött keretek között mehet végbe, csökkentve az illegális bevándorlás mértékét.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) nemrég felszólította az Európai Uniót, hogy öt éven belül biztosítson menedéket 42 500 afgán menekültnek, a legtöbb tagállam azonban elutasította ezt. Az intézmény adatai szerint a tálibok augusztusi hatalomátvétele óta mintegy 85 ezer afgán menekült hagyta el hazáját, és nagy esély van arra, hogy a menekülthullám hamarosan Európát is eléri. Michael Spindelegger, a Nemzetközi Migrációspolitikai Fejlesztési Központ főigazgatója arról számolt be a pénteki budapesti migrációs konferenciát követően, hogy jövőre mintegy 250 ezer afgán menedékkérőre lehet számítani, s ezzel a hullámmal mások is megpróbálkozhatnak Európába jutni.
„– Hasonló helyzet alakulhat ki, mint 2015-ben, amit meg kell előzni”
– tette hozzá Spindelegger. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a konferencián hangsúlyozta, a migráció további erősödésének biztonsági, civilizációs és egészségügyi kockázatai is vannak.
„– Az Európai Uniónak meg kellene védenie magát, és nem még nagyobb bajt hoznia az európai emberek fejére”
– fogalmazott.
A folyamatosan romló afganisztáni helyzet szintén arra enged következtetni, a jövőben tömegek hagyhatják el az országot. Úgy tűnik, a tálib vezetés igyekszik eleget tenni a nemzetközi közösség terrorellenes követeléseinek, az elmúlt három hónapban az Iszlám Állam helyi ágának több mint 670 fegyveresét tartóztatták le. Zabibullah Mudzsáhid tálib szóvivő úgy fogalmazott, hogy az Iszlám Állam már nem jelent nagy veszélyt Afganisztánban, ugyanakkor csütörtökön arról számolt be a sajtó, hogy a terrorszervezet vállalt magára egy nagyobb támadást a Kabultól nem messze lévő Dzsalálábádban. Nemrégiben Frank McKenzie amerikai tábornok is arra figyelmeztetett – ahogyan azt korábban szakértők is jósolták –, hogy az al-Kaida terrorszervezet afganisztáni ága megerősödhet. A tél közeledtével pedig még nagyobb, egymillió áldozattal járó humanitárius válságot jósolnak a civil szervezetek. Az ENSZ szerint közel kilencmillió embert fenyeget éhínség.
Borítókép: Egy kabuli hivatal előtt várakoznak az igénylők 2021. november 13-án, amikor az Afganisztánt uraló iszlamista tálibok újrakezdik az útlevelek kiadását. (Fotó: MTI/EPA)
