Donald Trump korábbi amerikai elnök szerdán egy interjúban megmagyarázta, hogy annak idején miért nem adott kegyelmet Edward Snowdennek, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori ügynökének, informatikusnak, valamint a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának, Julian Assange-nak.
A The Daily Wire hírportálnak Trump Snowdennel kapcsolatban azt mondta: Ennek az ügynek két oldala van. Az egyikben kémügyletről volt szó, a másikban egy olyan emberről, aki valódi korrupciót leplezett le. Az egyik ilyen esettel kapcsolatban − nem mondom meg, hogy melyikben − erősebb érzéseim voltak. Megkegyelmezhettem volna, de azt mondom, hogy ebben a kérdésben vannak emberek, akiknek más és más véleményük van, az ügy mindkét oldalán. Az egyik oldalon rossz emberek vannak. Úgy döntöttem hagyom, hogy a bíróság tegye a dolgát − tette hozzá.
Az NSA lehallgatási programját leleplező, 2013-ban Oroszországba menekült amerikai informatikus, Edward Snowden nyilvánosságra hozta az amerikai és brit hírszerző ügynökségek elektronikus megfigyelési módszereiről szóló információkat, valamint azt a tényt, hogy állampolgáraik személyes adatait megosztják egymással. Snowden azt is állította, hogy az említett országok hírszerző szervei illegálisan lehallgatják a külföldi vezetők beszélgetéseit. Az amerikai hatóságok üldözése elől menekülve több állam, köztük Oroszország hatóságaihoz is menedékjog iránti kérelmet nyújtott be. A következő évben, 2014 augusztusában megkapta első tartózkodási engedélyét az Orosz Föderációban, azóta határozatlan ideig jogosult arra, hogy orosz területen tartózkodjon.
Hazájában Snowdent a kémkedési törvény két cikkének megsértésével vádolják. Mindegyik vádpont alapján akár 10 év börtönbüntetéssel is számolhat.
A WikiLeaks alapítóját, Julian Assange-t 2019 áprilisa óta a londoni Belmarsh börtönben tartják fogva, amióta Ecuadornak a brit fővárosban található nagykövetsége megtagadta az újságírótól a menedékjogot. Assange hét évet töltött a diplomáciai képviseleten, de két éve − az ecuadori nagykövet engedélyével − a Scotland Yard őrizetbe vette az épületben.
Idén januárban a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta kiadatását az Egyesült Államoknak, ahol 18 büntetőeljárás van folyamatban ellene, ugyanakkor elutasította, hogy óvadék ellenében szabadon engedjék, amíg az amerikai ügyészek fellebbeznek. Az ítéletet a londoni felsőbíróság fellebbviteli eljárás keretében azonban december 10-én semmisnek nyilvánította. Stella Moris, Assange menyasszonya ugyanakkor közölte: a lehető leghamarabb fellebbeznek a döntés ellen.
Az Egyesült Államokban a WikiLeaks alapítóját vádolták meg az amerikai történelem legnagyobb titkos információfeltárási ügyével kapcsolatos bűncselekményekkel. Az ausztrál állampolgárságú, 50 éves Assange portálja hozzávetőlegesen 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. Összesen 175 évig terjedő börtönbüntetéssel számolhat.
Borítókép: a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítójának, Julian Assange ausztrál oknyomozó újságírónak a szabadon engedését követeli egyik támogatója egy londoni tüntetésen 2021. október 23-án (Fotó: MTI/AP/Alberto Pezzali)
