Nem kivitelezhető, hogy rendszeresen beoltsák a világ népességét a koronavírus ellen – állítja a brit kormány számára oltásügyi ajánlásokat kidolgozó független tanácsadó bizottság (JCVI) elnöke. Sir Andrew Pollard, aki az Oxford–AstraZeneca brit–svéd vakcina kifejlesztését irányította, úgy véli, a vírus szempontjából leginkább veszélyeztetetteket kell előnyben részesíteni az oltások beadása során. A kutató szerint, a negyedik vakcinákkal való oltást addig nem szabad elkezdeni, amíg nincs elegendő bizonyíték arra, hogy valóban hatékonyak. Hangsúlyozta: az emlékeztető oltások félévenkénti beadása „nem fenntartható”.
Nem kell és nem is lehetséges az egész világot félévente újraoltani a koronavírus ellen, a negyedik és az esetleges még további oltási dózisokat a legveszélyeztetettebb lakossági csoportoknak kell fenntartani
– hangsúlyozta Pollard a The Daily Telegraph konzervatív brit napilapnak.
Hozzátette: Nagy-Britannia egyértelműen maga mögött tudhatja a koronavírus-járvány legrosszabb időszakát, „már csak ezen a télen kell túljutnunk”, szerinte a brit oltási kampány sikere miatt összehasonlíthatatlan a jelenlegi helyzet az egy évvel ezelőttivel. „Ha az ország ugyanabban a helyzetben lenne, mint tavaly januárban, biztos, hogy ismét teljes körű lezárások lennének érvényben” – hangsúlyozta a szakértő. Pollard nyilatkozatait a statisztikai adatok is alátámasztják: tavaly januárban csaknem 39 ezren szorultak kórházi kezelésre, abban a hónapban volt olyan nap is, amikor meghaladta az 1800-at a halálesetek száma. A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint az omikron vírusvariáns okozta sokkal magasabb fertőződési számokkal együtt sem éri el a 12 ezret a kórházban ápolt Covid-betegek száma, továbbá a halálozási adatok sem érik el a tavalyi értékeket.
Az oltási kampány nélkül a brit állami egészségügyi szolgálat már térdre kényszerült volna
– húzta alá a brit kutató.
„Az oltások megakadályozzák a súlyos megbetegedések kialakulását, és így azt is, hogy a koronavírusban szenvedők elfoglalják a kórházi ágyakat például a daganatos betegségekben szenvedők elől” – tette hozzá a brit oltásügyi bizottság vezetője.
Pollard arra is rámutatott, a brit oltási kampány rendkívül sikeres volt, a világ más részei ugyanakkor lemaradtak a vakcinázásban. Szerinte ebben közrejátszott Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Angela Merkel leköszönt német szövetségi kancellár az AstraZeneca- vakcináról terjesztett félretájékoztatása is, ami „nagy valószínűséggel életekbe került Afrikában”. Noha az omikron vírusvariáns enyhébb tüneteket okoz, mint a korábban dominánssá vált delta, Pollard hangsúlyozta:
a legnagyobb kockázatot továbbra is a beoltatlan lakossági csoportok jelentik.
Boris Johnson brit miniszterelnök kedden szintén a brit oltási kampány sikereiről beszélt, közölte: megvan az esély arra, hogy Nagy-Britannia újbóli teljes lezárások nélkül átvészelje az omikron okozta fertőzési hullámot. A kormányfő szerint a járványügyi mutatók visszaesésének elsődleges oka, hogy az országban magasabb arányú a lakosság védelme, mint Európa más államaiban.
Borítókép: Koronavírus elleni oltásra váró emberek állnak sorban a University College London épülete előtt 2021. december 17-én (Fotó: MTI/AP/Matt Dunham)
