Horvátországnak 3 888 529 lakosa van, 396 360-nal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt, ami közel tízszázalékos csökkenés
– közölte a horvát statisztikai hivatal (DZS) pénteken, a 2021-es népszámlálás első eredményei alapján.
Lidija Brkovic, a DZS vezetője szerint a népességcsökkenés a természetes fogyás és az elvándorlás következménye. Kiemelte: a legkisebb népességcsökkenés Zágráb városában tapasztalható, ezt Dubrovnik-Neretva (Dubrovacko-Neretvanska) és Zára (Zadar) megye követi. Hozzátette: a legtöbb lakost Vukovár-Szerém (Vukovarska-Srijemska), Sziszek-Monoszló (Sisacko-Moslavacka) és Bród-Szávamente (Brodsko-Posavska) megye veszítette: 19, 18, illetve 17 százalékot, csökkent a háztartások száma is öt százalékkal, 1 561 038-ról 1 480 423-ra.
– Ezek az első eredmények a népszámlálásról, amelyek még változhatnak, a végleges eredmények az adatfeldolgozás befejeztével lesznek ismertek
– mondta Brkovic. A részletes, például a nemzeti kisebbségekre vonatkozó adatokat firtató újságírói kérdésre válaszolva, azt mondta, hogy néhány hónapon belül várhatók. Tíz évvel ezelőtt Horvátországnak 4 284 889 lakosa volt. Ebből 90,42 százalék horvát nemzetiségű, a kisebbségek közül pedig egyedül a szerbek aránya haladta meg az egy százalékot, pontosan 4,36 százalék. Magyar nemzetiségűnek 2011-ben 14 048-an vallották magukat, vagyis az összlakosság 0,33 százaléka. Megyék szerinti lebontásban a legtöbben Eszék-Baranya megyében vallották magukat magyarnak, 8249-en, ami a megye lakosságának 2,7 százaléka. Vukovár-Szerém megyében 1696 volt a magyarok lélekszáma (0,94 százalék).
A magyart 2011-ben összesen 10 231 fő jelölte meg anyanyelveként az országban. A vallást tekintve a magyarok közül a legtöbben római katolikusok (9396 fő), illetve protestánsok (3344). Bár a statisztikai hivatal korábban a közleményében arra figyelmeztetett, hogy a 2011-es adatok az összlakosság változása miatt közvetlenül nem hasonlíthatók össze a korábbi évek adataival, az új adatok mellett a honlapján ismertette a nemzetiségek szerinti áttekintést is, az 1971 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan.
E szerint 1971-ben Horvátország lakosságának 0,8 százaléka (35 488 fő), 1981-ben 0,55 százaléka (25 439), 1991-ben 0,47 százaléka (22 355), 2001-ben pedig 0,37 százaléka (16 595) vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Horvátországban tavaly szeptembertől november közepéig végeztek népszámlálást. Az első szakaszban, 2021. szeptember 16. és 26. között online formában az interneten található kérdőívet tölthették ki a lakosok, míg a második szakaszban, szeptember 27-től október 17-ig mindazok, akik nem használták ki az internetes lehetőséget, papíralapú kérdőívet kaptak kitöltésre. Az összeírást népszámláló biztosok végezték. A koronavírus-járvány miatt a kormány kétszer is meghosszabbította az összeírás időtartamát, így az végül november közepéig tartott.
Borítókép: Fiume, kikötőváros, Horvátország (Fotó: Kisalföld/Csapó Balázs)
