A NATO nehezen nevezhető védelmi szövetségnek a Jugoszláviában, Líbiában és Afganisztánban végrehajtott műveletei alapján − jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal orosz állami tévécsatorna által vasárnap leadott interjújában.
− A Jens Stoltenberg NATO-főtitkártól (az orosz garanciaigényekre) Brüsszelben kapott válasz büszkén állítja, hogy a NATO védelmi szövetség. Nehéz védelminek nevezni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy majdnem három hónapig bombázták Jugoszláviát, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát megszegve hatoltak be Líbiába, és hogy miként viselkedtek Afganisztánban
− mondta.
Az orosz diplomácia vezetőjének álláspontja szerint a NATO a hidegháború lezárását követően elvesztette védelmi jellegét. Emlékeztetett rá, hogy a berlini fal leomlását követően az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamai meghirdették az „örök barátságot, a biztonság oszthatatlanságát, a szolidaritást, megállapodtak, hogy senki sem erősítheti a saját biztonságát mások rovására”.
Kifogásolta, hogy a NATO ennek ellenére folytatta az új tagok befogadását.
Megismételte: az orosz külügyminisztérium azzal a követeléssel fordul majd a NATO- és EBESZ-beli társintézményeihez, hogy közöljék, miként kívánnak megfelelni annak a vállalásuknak, hogy mások rovására nem erősítik a saját biztonságukat. Mint mondta, a válaszoknak kulcsszerepük lesz azoknak a válaszlépés-javaslatoknak a megfogalmazásában, amelyet a szakminisztériumok terjesztenek majd be Vlagyimir Putyinnak.
− Nekünk is vannak a saját érdekeink, szempontjaink, életünk. Mindannyiunknak egy élete van. A keserű tapasztalatokból tanulva nem akarunk olyan helyzetben maradni, amelyben a biztonságunk rendszeresen veszélybe kerül
− mondta.
Lavrov szerint Oroszországnak nincsenek illúziói, Moszkva jó, a kölcsönös tiszteleten alapuló, egyenrangú kapcsolatokat akar az Egyesült Államokkal és a világ más országaival.
Kifogásolta, hogy a tengerentúlon a globális biztonság és stabilitás kritikus kérdései gyakran esnek belpolitikai érdekek és választási kampányok foglyaivá.
A tárcavezető az orosz tapasztalatokra hivatkozva nehezményezte, hogy a Nyugat szerinte nem tartotta be a Moszkvának adott ígéreteit. Rámutatott, hogy Oroszország tanult a hibájából, és most ezért kér nemcsak írásban lefektetett politikai kötelezettségvállalásokat, de jogi értelemben is kötelező garanciákat a biztonságával kapcsolatban „törvényes érdekeinek teljes és egyenrangú figyelembevétele mellett”.
Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt az igényt a sérelmekkel együtt még a 2007-es müncheni biztonsági konferencián elmondott beszédében megfogalmazta. Lavrov szerint több nyugati politológus elismerte, hogy az orosz vezetőt nem hallották meg akkor.
− Jelenleg azt mondani, hogy Oroszország fenyegeti Ukrajnát, teljes képtelenség, nem létezik ilyen fenyegetés
− ezt már Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára mondta vasárnap Szentpéterváron újságíróknak.
„Nem akarunk háborút, egyáltalán nincs rá szükségünk” − hangsúlyozta Patrusev, aki azt követően nyilatkozott, hogy a piszkarjovói második háborús temetőben virágot helyezett el Leningrád náci blokádja áttörésének 78. évfordulója alkalmából.
Rámutatott, hogy − amerikai tisztségviselőkkel szemben − ukrán kormánypolitikusok maguk is úgy nyilatkoztak, hogy nincs orosz fenyegetés.
Borítókép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (Fotó: EPA/MTI/Makszim Sipenkov)
