Jens Stoltenberg, a NATO jelenlegi főtitkára lesz a norvég jegybank elnöke − erősítette meg a korábbi közlést a skandináv ország kormánya pénteken. Jóllehet az elnöki szék március 1-jén üresedik meg, Stoltenberg már korábban jelezte, hogy le akarja tölteni szeptember végéig tartó, az észak-atlanti szövetségben betöltött főtitkári tisztét, döntését pedig pénteken közleményben is megerősítette, amelyben egyúttal hangsúlyozta, hogy bár a Munkáspárt tagja marad, de politikailag semleges lesz.
Hozzátette: új pozíciójában kész „népszerűtlen döntések” meghozatalára is.
Az ellenzék mindazonáltal aggodalmát fejezte ki a kinevezés miatt, Siv Jensen korábbi pénzügyminiszter, a Haladó Párt (FrP) tagja pedig a Dagens Naeringsliv című norvég gazdasági napilapba írt véleménycikkében úgy vélte,
Stoltenberggel az élén nem biztosított a jegybank függetlensége.
Októberig a jegybank jelenlegi alelnöke, az elnöki posztot korábban szintén megpályázó Ida Wolden Bache látja el Stoltenberg feladatait.
Trygve Slagsvold Vedum norvég pénzügyminiszter közleményében leszögezte: meggyőződése, hogy a posztra Stoltenberg a legalkalmasabb.
A főtitkár egyébként kétszer − 2000-től 2001-ig, valamint 2005-től 2013-ig − az ország miniszterelnöki posztját is betöltötte, valamint egy ideig a pénzügyi és az energetikai tárcát is vezette.
A norvég jegybank jelenlegi vezetője, Oystein Olsen márciusban vonul nyugdíjba, miután 2011. január 1-je óta két cikluson keresztül töltötte be ezt a pozíciót. Az új norvég jegybanki vezető megbízatása hat évre szól.
A DPA hírügynökség mindeközben arról tájékoztatott,
egyelőre nem tudni, ki követi Stoltenberget a NATO élén, kiemelve, hogy a szervezetre jelenleg nagy nyomás nehezedik az ukrán válság kapcsán.
Ugyancsak pénteken Hszi Csin-ping kínai elnök és orosz hivatali partnere, Vlagyimir Putyin közös közleményben sürgették a NATO terjeszkedésének leállítását, míg a katonai szövetség és az Egyesült Államok, valamint az ukrán vezetés azzal vádolja Oroszországot, hogy egy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vezényelt mintegy százezer katonát a közös határ mellé. Moszkva tagadja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a maga részéről biztonsági garanciákat követel az Egyesült Államoktól és a NATO-tól.
