Az Európai Bizottság (EB) német elnöke terjedelmes interjút adott a német Handelsblatt, valamint a francia Les Echos gazdasági lapoknak, amelyben végig az EU Oroszországhoz való viszonyáról, valamint az orosz–ukrán helyzet lehetséges uniós következményeiről és az energiaválságról beszél. A hazai olvasóknak Ursula von der Leyen Orbán Viktor e heti, oroszországi tárgyalásáról szóló szavai lehetnek a legérdekesebbek.
Az újságíró felvetésére, miszerint az elnököt az európai egység szempontjából aggasztja-e a magyar miniszterelnök moszkvai útja, Von der Leyen egyértelmű nemmel felelt.
– Magyarország eddig minden szankciónkat támogatta. Európa fontosabb Magyarország számára, mint Oroszország – szögezte le az EB elnöke.
Lapunk írt róla: noha maga Orbán Viktor is több alkalommal békemisszióként beszélt az oroszországi egyeztetésről, az európai balliberális politikusok és szócsöveik azt az ukrán helyzet margóján következetesen Nyugat-ellenes fordulatként írták le.
A baloldali narratívát most maga az Európai Bizottság elnöke cáfolta meg.
Akár Vlagyimir Putyint is szankcionálná az Európai Unió
Az interjúban Von der Leyen emellett arról is szólt, hogy bár az orosz Gazprom teljesíti a szerződéses kötelezettségét Európa felé, nem reagált a gázpiaci kereslet növekedésére, ami miatt kétségbe kell vonni az orosz állami cég megbízhatóságát. – Mi történik, ha Oroszország Ukrajna irányában tanúsított agressziója növekszik? És mindez mit jelent az európai energiabiztonságra nézve? – vetette fel a beszélgetésben az elnöknő, aki szerint az EU jelenleg ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Von der Leyen kijelentette, az ukrán helyzet eszkalálódása esetén az EU nem fog megrettenni, jelenleg is gazdasági és pénzügyi jellegű szankciókat készít elő Oroszországgal szemben.
A felvetésre, hogy az unió személy szerint Vlagyimir Putyint szankcionálná-e, a bizottsági elnök csak úgy felelt: Oroszország viselkedésén múlnak az elkövetkező lépések.
– Várjuk meg, milyen irányba fordul a helyzet – tette hozzá. Az európai energiaválságról és az oroszoktól való függőségről elmondta: az EU folyamatosan dolgozik az új energiaforrások biztosításán, s jelenleg is egyeztet a világ számos exportőrével, például Norvégiával, Katarral, Azerbajdzsánnal és Egyiptommal.
Von der Leyen szerint az orosz gazdaság „egydimenziós”, így Moszkvának nem áll érdekében, hogy elzárja a gázcsapokat Európa felé. Jelezte ugyanakkor, hogy az unió 2014, a Krím elcsatolása óta „végzi a házi feladatot”, s készül az esetleges orosz energiaembargóra.
Az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt szállító Északi Áramlat földgázvezeték üzembe helyezésre váró második vezetékpárja, az Északi Áramlat 2 körüli vitákról szólva azt mondta:
tiszta sor, hogy a vezeték ügye nem kerülhet le a tárgyalóasztalról, ha potenciális szankciókról van szó, hiszen épp Oroszország az, amely a gáztartalékával helyez nyomást Európára.
Borítókép: A magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke (Forrás: Miniszterelnöki Hivatal)
