A szerb államfő köszönetet mondott a magyar kormányfőnek a támogatásért

Amikor Brüsszelben sokan lehajtott fejjel hallgatnak, akkor magyar barátaink felemelik hangjukat Szerbia védelmében – hangsúlyozta Alekszandar Vucsics szerb államfő szombaton Újvidéken, ahová Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen érkezett.

Belgrád, 2022. március 19. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Alekszandar Vucic szerb államfõ találkozója Belgrádban 2022. március 19-én. A megbeszélésen az orosz ukrán háborúról, Európa biztonsági helyzetérõl, a Nyugat-Balkán uniós perspektíváiról valamint a szerb-magyar gazdasági együttmûködés aktuális kérdéseirõl volt szó. Balról Ana Brnabic szerb miniszterelnök. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A szerb államfő köszönetet mondott a magyar kormányfőnek azért a támogatásért, amelyet Budapest évek óta Belgrádnak nyújt.

Ebben a nehéz válságban egy dologról egyeztünk meg. Bármi, ami hiányzik Szerbiának, azt először Magyarország fogja felajánlani, és bármi, ami hiányzik Magyarországnak, azt először Szerbiától várhatja

– fogalmazott a szerb államfő.

Így kell barátságot építeni, és erre a barátságra nagyon büszke is vagyok

– húzta alá.

A szerb elnök büszkeségének adott hangot, hogy nemcsak sikerült elindítani a Belgrád és Újvidék közötti gyorsvonatot, amely óránként kétszáz kilométeres sebességgel tud közlekedni, de hatvan év után felújították az újvidéki vasútállomást is.

Mint mondta,

az új vonattal az új síneken rendkívüli gyorsasággal lehet egyik városból a másikba érni, „ez a vasút Szerbia fejlődésének a jelképe, Szerbia így lép előre a jövőbe”.

Alekszandar Vucsics rámutatott, hogy a vasútvonal kiépítése igazi nemzetközi összefogás eredménye volt, az építést a szerbek mellett kínaiak és oroszok végezték, míg németek felügyelték a munkálatokat, a svájciak pedig biztosították a vonatszerelvényeket, végül Szerbia fizette ki mindezek költségeit.

Véleménye szerint egy ország fejlettségét is jelzi az, hogy milyen a vasúti hálózata, hiszen ez a legegyszerűbb módja az áru- és személyszállításnak. Mint fogalmazott: „ha ilyen tempóban folytatjuk, Szerbiát a legmodernebb vasút hálózza majd be”. Köszönetet mondott a Szerbiában élőknek azért, mert lehetővé tették, hogy megváltozzon az ország imázsa, és már egy új, modern Szerbiáról lehessen beszélni, egy olyan országról, „amely a gazdasági fejlődés motorja Európának ezen a részén”.

A szerb köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint több más politikussal és újságíróval együtt vett részt a Sólyom névre keresztelt gyorsvonat első útján, amely valamivel több mint fél óráig tartott.

A gyorsvonat a tesztelés során elérte az óránkénti 201,5 kilométeres sebességet Belgrád és Újvidék között. A két város közötti szakasz a Belgrád–Budapest gyorsvasút részét képezi, és elkészülte után a két főváros közötti több mint háromszáz kilométeres utat a várakozások szerint kevesebb mint három óra alatt lehet majd megtenni a mostani nyolc óra helyett.

A Budapest és Belgrád közötti kétvágányú villamosított vasútvonal kiépítéséhez 350 kilométernyi vasúti szakaszt kell felújítani, ebből 166 kilométer Magyarországon, 184 pedig Szerbián halad át. A személyforgalom mellett ezen az útvonalon jelentős teherforgalmat lehet majd lebonyolítani. A tervek szerint így a Kína által a pireuszi kikötőbe behajózott, Nyugat-Európába szánt árut Szerbián és Magyarországon keresztül tudják majd a leggyorsabban szállítani. A tervek szerint a teljes felújítás és a korszerűsítés 2025-re fejeződhet be.

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb államfő (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)