– A Kijev környékéről végrehajtandó orosz csapatkivonásról szóló moszkvai bejelentés ellenére a NATO további, újabb szenvedéseket okozó támadásokra számít Ukrajnában – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Brüsszelben, a katonai szövetség 2021-es éves beszámolójának ismertetésekor csütörtökön. Stoltenberg a sajtótájékoztatón aláhúzta: Oroszország már korábban is hazugságokat állított szándékairól és katonai tevékenységeiről.
A Moszkva által a héten bejelentett, Kijev körül és az ukrán fővárostól északra eső területeken végzett katonai műveletek csökkentése hírszerzési információk szerint valójában az orosz erők átszervezését jelenti.
– Oroszország megpróbálja átcsoportosítani és megerősíteni katonai tevékenységét a Donbasz-régióban, miközben fenntartja a Kijevre és más ukrán városokra gyakorolt nyomást – mondta.
Hangsúlyozta: Moszkvának meg kell győznie a szövetséget arról, hogy jóhiszeműen vesz részt az isztambuli béketárgyalásokon, látszólag ugyanis – mint mondta – céljai nem változtak az ukrajnai támadás megindítása óta. – Nincs valódi változás Oroszország katonai célkitűzéseiben, Moszkva továbbra is katonai eredményre törekszik – fogalmazott Stoltenberg, majd kiemelte: Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja új biztonsági helyzetet teremtett Európában.
Oroszország szándékai kizárólag cselekedetei, nem pedig a szavai alapján ítélhetők meg. A NATO felkészült a legrosszabbra, de a legjobbat reméli
– tette hozzá. A főtitkár a NATO éves beszámolójának részleteit ismertetve közölte, a tagországok mindent megtettek annak érdekében, hogy Oroszország párbeszédet folytasson a szövetséggel, de Moszkva ezt következetesen visszautasította, majd végül úgy döntött, hogy megszakítja a NATO-val ápolt diplomáciai kapcsolatokat. A tagországok az év során a szövetséges erők készültségének fokozásában egyeztek meg, megerősítették a szövetség keleti szárnyát, valamint fokozták az Ukrajnának nyújtott támogatásukat.
Az afganisztáni csapatkivonással kapcsolatban a főtitkár megjegyezte, hogy a szövetségeseknek három hét alatt több mint 120 ezer embert sikerült evakuálniuk, és mintegy kétezer, korábban a NATO-nak dolgozó afgánt telepítettek át a szövetséges országokba. Hozzátette:
Az afganisztáni misszióból és a kivonulásból levont tanulságok fogják alakítani a szövetség válaszait a jövőbeli válságokra.
A főtitkár megjegyezte, hogy 2021 volt a hetedik egymást követő év, amikor az európai szövetségesek és Kanada védelmi kiadásai növekedtek. Reálértéken 3,1 százalékos növekedés értek el, ami mintegy 270 milliárd dolláros többletet jelent 2014 óta – közölte. A múlt héten tartott rendkívüli NATO-csúcs eredményeit idézve emlékeztetett: a szövetségesek egyetértettek abban, hogy meg kell kettőzniük az erőfeszítéseiket a védelmi kiadásokban.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg reményét fejezte ki az orosz és ukrán illetékesek között zajló béketárgyalás sikerében, ugyanakkor kételkedett abban, hogy a jelen helyzetben politikai megoldás születhet a konfliktus lezárására. – A szavak kevesek, Oroszországnak tettekkel kell bizonyítania szándékait – mondta. A vegyi fegyverek esetleges használatával kapcsolatban közölte, hogy a nemzetközi jog megsértését jelentő bevetésük alapjaiban változtatná meg a konfliktus természetét. Amint azt a NATO korábban is jelezte: vegyi vagy biológiai fegyverek bármifajta használatának messzemenő következményei lesznek – húzta alá.
A NATO esetleges bővítésével kapcsolatban feltett kérdésre azt válaszolta:
Finnország a csatlakozásról szóló döntése esetén gyors eljárásra számíthat, mivel – szavai szerint – csapataik, akárcsak a svéd erők, teljes mértékben tiszteletben tartják a NATO-előírásokat.
– Finnország már most nagyon közeli partnere a NATO-nak. Mivel tiszteletben tartottuk Finnország korábbi döntését, hogy évekig nem szándékozik a NATO tagja lenni, tiszteletben fogjuk tartani a csatlakozásról szóló döntését is – fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: a NATO-csatlakozásról szóló döntés minden önálló és demokratikus ország szabad választása.
Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ismerteti a katonai szervezet 2021-es tevékenységéről szóló jelentést a Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón 2022. március 31-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
