Harminchat évvel a csernobili atomerőműben történt balesetet követően Oroszország agressziója Ukrajnában ismét veszélyezteti az európai kontinens nukleáris biztonságát − jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Kadri Simson energiaügyi biztos közös nyilatkozatban a katasztrófa évfordulóján kedden.
Hangsúlyozták: a február 24-e óta tartó háború során Oroszország célba vette, elfoglalta és felelőtlenül megrongálta az ukrán nukleáris létesítményeket. Az objektumok rendes működésének megszakítása akadályozza az atomerőművek biztonságos működését, és jelentősen növeli a baleset kockázatát − húzták alá.
Borrell és Simson kijelentette: az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a nukleáris biztonság és a védelmi kockázatok miatt, amelyeket a csernobili telephelyen a közelmúltban végrehajtott orosz intézkedések okoztak.
Felszólítjuk Moszkvát, hogy adja vissza a megszállt zaporizzsjai atomerőmű irányítását az ukrán hatóságoknak, és tartózkodjon a nukleáris létesítményeket célzó további intézkedésektől
− fogalmaztak.
Hangsúlyozták, hogy az EU újólag megerősíti elkötelezettségét a nukleáris biztonság legmagasabb szintű normái mellett, és teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség erőfeszítéseit, hogy az ukrán kormány kérésére segítséget nyújtson létesítményeinek igazgatásában. Felszólították a nemzetközi közösséget és az összes érintett szereplőt, hogy haladéktalanul kezdjék el átgondolni, miként lehetne javítani a nukleáris létesítmények védelmére szolgáló nemzetközi eszközöket háborús helyzetekben.
Borítókép: Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő (Fotó: AFP/Francois Walschaerts)
Orosz–ukrán háború
