Kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sürgette a lett elnök

Lettországnak feltehetően növelnie kell védelmi kiadásait és a nőkre is kiterjedő kötelező sorkatonai szolgálatot kell bevezetnie, hogy kezelni tudja az Oroszország jelentette nemzetbiztonsági kockázatokat – közölte hétfőn a balti ország államfője.

Hírügynökségek felidézték, hogy nemrég a szomszédos Litvánia és Lengyelország is bejelentette, hogy a GDP 3 százalékára tervezi emelni védelmi kiadásait.

Lettország az elsők között követelte a nyugati szankciókkal befagyasztott orosz vagyon felhasználását Ukrajna újjáépítésére. Levits közölte, hogy európai jogászok jelenleg azon fáradoznak, hogy miként lehetne ezt megvalósítani.

Mint mondta, Oroszország a második világháború óta nem tapasztalt mértékben sértette meg a nemzetközi jogot, amely egyben háborús jóvátételre is tartalmaz rendelkezéseket. 

Nem szabad engednünk, hogy államok következmények nélkül megsértsék a nemzetközi jogot

 – tette hozzá.

Artis Pabriks lett védelmi miniszter még július elején jelentette be, hogy visszaállítják a 2000-s évek közepén eltörölt kötelező sorkatonai szolgálatot.

Lettország a NATO-csatlakozás után beszüntette a hadkötelezettséget. A balti EU-tagállam hadserege 2007 óta hivatásos katonákból és önkéntes nemzetőrökből áll, akik hétvégenként részmunkaidőben teljesítenek szolgálatot.

A kevesebb mint kétmillió lakosú, Fehéroroszországgal és Oroszországgal határos országban jelenleg mindössze 7500 aktív katona és nemzeti gárdista szolgál, akiket 1500 fős NATO-kontingens támogat.

Az elképzelések szerint 2023-tól egyelőre önkéntes alapon működne a sorkatonai szolgálat, amely csak 2028-tól fog ismét kötelező jelleget ölteni. Az általános hadkötelezettségről és a védelmi kiadások növeléséről szóló terveket még a lett parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)