Az EP szerint példátlan mértékű ellenőrzés kell a helyreállítási pénzek elköltésénél

Deli Andor emlékeztetett: az elfogadott állásfoglalás jelentéstevője a csalási ügyben érintett Cseh Katalin.

Strasbourg, 2019. július 16. Cseh Katalin, a Momentum képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Az Európai Parlament (EP) képviselői szerint példátlan mértékű ellenőrzésre van szükség a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források elköltésénél, és a tagállamok együttműködését kérték az uniós költségvetés kárára elkövetett csalások megelőzésére – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön. Az EP strasbourgi plenáris ülésén 437 szavazattal, 94 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy teljesítse a rá háruló feladatot, és foglalkozzon hatékonyabban a jogállamiság elveinek megsértőivel.

Az EP üdvözölte, hogy a brüsszeli testület Magyarország esetében alkalmazni kezdte a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó eljárást, azonban álláspontja szerint a bizottságnak meg kellene fontolnia, hogy a mechanizmust kivétel nélkül minden olyan tagállamra alkalmazza, amely nem tartja tiszteletben a jogállamiságot.

– Ha a lengyel és a magyar kormány nem teljesíti az uniós források folyósításához szükséges feltételeket, akkor az Európai Bizottságnak ideiglenesen és közvetlenül a helyi önkormányzatokon és civil társadalmi szervezeteken keresztül kellene kezelnie az uniós forrásokat – javasolták a képviselők. Hangsúlyozták: az uniós bizottság csak akkor bocsássa a helyreállítási forrásokat Lengyelország rendelkezésére, ha Varsó teljes mértékben végrehajtotta az Európai Unió Bírósága és a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéleteit, valamint ha a lengyel kormány elismerte az uniós jog elsőbbségét.

Noha az EP-képviselők elismerték az Ukrajnával szomszédos tagállamok erőfeszítéseit a háború elől menekülők befogadása terén, kijelentették: 

nem teljesíthető kifizetés, ha egy tagállam megtagadja az uniós bíróság ítéleteinek betartását és az uniós jog elsőbbségének elismerését.

Az állásfoglalás szerint a képviselők továbbá új ellenőrzési rendszert és megelőző intézkedéseket várnak a 2021–2027 közötti időszakra érvényes költségvetési keret 1,8 milliárd eurós forrásai esetében.

Aggodalmukat fejezték ki, hogy a kohéziós alapok fő kedvezményezettjeinek számító tagállamok – közöttük Lengyelország, Magyarország és Bulgária – nem vesznek részt abban az uniós kezdeményezésben, mely a koronavírus-járvány utáni helyreállításra adott források elcsalását hivatott megelőzni, felderíteni és kivizsgálni. A képviselők arra kérték ezeket a tagállamokat, hogy csatlakozzanak a közös fellépéshez.

Az EP-képviselők sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a 2014 és 2020 között a nyugat-balkáni jogállamisági helyzet javítására szánt hétszázmillió eurós támogatás nem ért el jelentős hatást az alapvető jogok terén. – Az Európai Bizottságnak figyelmeztetnie kell azokat a tagjelölt országokat, melyek uniós csatlakozását veszélyezteti vagy késlelteti a jogállamisági normák megsértése – tették hozzá állásfoglalásukban az Európai Parlament képviselői.

A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra emlékeztetett,

 hogy az elfogadott állásfoglalás jelentéstevője Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képiviselője volt, aki súlyos csalási ügyben érintett, ez pedig – mint írták – hitelteleníti az Európai Parlamentet.

Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője az állásfoglalás kapcsán úgy fogalmazott: – A jelentésben a már megszokott ideológia támadásokat láthatjuk Magyarország és Lengyelország ellen.  Kijelentette: egyértelmű, hogy a jelentéstevőt nem érdeklik a tények, a személye ellen az uniós források terhére is elkövetett súlyos csalási ügyben folyó eljárás pedig hitelteleníti őt és az Európai Parlamentet is. 

Mindezek miatt a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja nem támogatta a jelentés elfogadását

– tájékoztatott. 

Emlékeztetett: Magyarország elsőként kötött együttműködési megállapodást az Európai Ügyészséggel, valamint arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásai alapján megtett vádemelések aránya Magyarországon 67 százalék, ami közel kétszerese az uniós 35 százalékos átlagnak. Maga az európai főügyész többször is elmondta, hogy kiválóan tudnak együtt dolgozni a magyar hatóságokkal – emelte ki.

Szavai szerint az európai parlamenti munkában rendkívül fontos a hiteles, megbízható jelentéstevő szerepe. Ezért elfogadhatatlan, hogy Cseh Katalin úgy foglalkozhat a csalás elleni éves jelentéssel, hogy saját maga is érintett egy az uniós források terhére is elkövetett súlyos csalási ügyben. Ez a tény az eljárást teljesen hiteltelenné teszi, és tovább rombolja az uniós intézményekbe vetett bizalmat – tette hozzá Deli Andor.

Borítókép: Cseh Katalin, a Momentum képviselője az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án
(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)