Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség–Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija először is rámutatott, hogy a szerző nem csupán az Egyesült Államok kormányának antiszemitizmus elleni harcot vezető tisztségviselője volt 2013 és 2017 között, de előtte a Demokrata Párthoz köthető politikai lobbiszervezetet is vezetett. Emlékeztetett rá, hogy ez az időszak meglehetősen nehéz volt az európai zsidóság számára, hiszen
- 2014-ben a brüsszeli zsidó múzeumban három emberrel végeztek,
- 2015-ben egy párizsi zsidó üzletben négy ember életét oltották ki,
- 2017-ben szintén Franciaországban a zsidó származású Sarah Halimit gyilkolták meg,
és a sort még lehetne folytatni.
Mit tett Forman mint különleges megbízott ezek után a támadások után?
– teszi fel a kérdést Köves Slomó az angol nyelvű izraeli napilapban. – Nem sokat – adja meg a választ. A 2016-os holokauszt emléknapon Barack Obama akkori amerikai elnök azt emelte ki az antiszemitizmus elleni harcuk nagy eredményeként, hogy Székesfehérváron megakadályozták, hogy szobrot állítsanak Hóman Bálintnak, „a ’30-as évek egyik harmadrangú politikusának”.
Miért nem volt mondandója Obamának Belgiumról, ahol évente több száz antiszemita bűncselekményt követnek el, és ahol egyetlen évvel korábban az iszlamista terror négy ártatlan életet oltott ki a zsidó múzeumban
– háborog a rabbi.
Ugyanakkor meg is adja a választ: azért, mert az antiszemitizmus egy politikai eszköz lett.
„Így az Obama-adminisztráció, amely közismerten szkeptikus volt Magyarországgal szemben, fontosabb volt a nyomásgyakorlás egy kis magyar város önkormányzatára megakadályozandó, hogy egy alig ismert magyar náciról állítsanak szobrot, mint hogy biztosítsák a belga zsidók biztonságát” – vonja le a következtetést.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!