Oroszország megakadályozta a nukleáris leszerelésről szóló közös nyilatkozat elfogadását a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) négyhetes felülvizsgálati konferenciáján az ENSZ New York-i székhelyén pénteken.
Igor Visnyevszkij orosz képviselő elítélte az „egyensúly hiányát” a több mint 30 oldalas végleges szövegtervezetben.
Delegációnknak kulcsfontosságú kifogása van bizonyos bekezdésekkel szemben, amelyek nyilvánvalóan politikai jellegűek
– mondta, és többször megismételte, hogy nem Oroszország az egyetlen ország, amelynek kifogásai vannak a szöveggel szemben.
A tárgyalásokhoz közel álló források szerint Oroszország különösen az orosz hadsereg által megszállt zaporizzsjai ukrán atomerőműre vonatkozó bekezdéseket kifogásolta.
Az AFP francia hírügynökség információi szerint a szövegben szerepelt egy olyan megfogalmazás, amelyben nagy aggodalommal szóltak az ukrán üzemek, köztük Zaporizzsja körüli katonai tevékenységek miatt, továbbá amiatt, hogy Ukrajna „elveszíti az ellenőrzést” e létesítmények felett.
Az egy hónapja tartó tárgyalások és a pénteken több órára elhalasztott záróülés ellenére „a konferencia nincs abban a helyzetben, hogy megállapodásra jusson” – mondta a konferencia elnöke, az argentin Gustavo Zlauvinen, miután Oroszország közbelépett.
Beatrice Fihn, a Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Betiltásáért (ICAN) nevű szervezet vezetője azt mondta, „ami igazán problematikus, az az, hogy szöveggel vagy anélkül semmit sem tesz a nukleáris fenyegetettség szintjének csökkentése érdekében” a dokumentum. Hozzátette egyben, hogy a szövegtervezet „nagyon gyenge és a valóságtól elrugaszkodott”, továbbá megjegyezte a „konkrét leszerelési kötelezettségvállalások” hiányát.
A négy hét során egyéb kényes kérdéseket is megvitattak, többek között Irán nukleáris programjának, valamint Észak-Korea nukleáris kísérleteinek ügyét.
A konferencia megnyitóján António Guterres, az ENSZ főtitkára azt mondta,
ilyen nukleáris veszélyre a hidegháború csúcspontja óta nem volt példa.
A legutóbbi, 2015-ös felülvizsgálati konferencián a felek szintén nem jutottak megállapodásra az érdemi kérdésekben.
Az atomsorompó-szerződés célja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, a teljes leszerelés elősegítése és az atomenergia békés célú felhasználása terén való együttműködés előmozdítása. A szerződést 191 ország írta alá.
Borítókép: Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a NAÜ főigazgatója felszólal az 1970-ben életbe lépett atomsorompó-szerződés (NNPT) felülvizsgálati konferenciáján az ENSZ New York-i székházában 2022. augusztus 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Justin Lane)
