A kínai hatóságok által elkövetett olyan jogsértéseket állapított meg a Kína nyugati részén fekvő, részben muszlim ujgurok lakta Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen szerda éjjel közzétett jelentésében az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala (UNHCR), amelyek emberiesség elleni bűncselekmények gyanúját is felvetik.
A 48 oldalas dokumentum - amelyet alig tíz perccel a szervezet vezetője, Michelle Bachelet mandátumának lejárta előtt hoztak nyilvánosságra - kiemeli a törvénytelen fogvatartásokat, valamint nemi erőszakot is említ. Összeállítói leszögezik: az ujgur és más, többségében muszlim közösségek ellen elkövetett cselekedetek, a többi között a törvénytelen fogvatartások „akár emberiesség elleni bűncselekményeket is jelenthetnek”.
A jelentésben leszögezik: a 2017-től 2019-ig, és vélhetően az azt követő időszakban is, az ott élő ujgurokat „megfosztották alapvető emberi jogaiktól”.
Bár nem tudni pontosan, hányan szenvedtek jogtalanságot, az UNHCR becslései szerint akár az egymilliót is elérheti a törvénytelenül fogvatartottak száma.
A jelentésben felhasznált tanúvallomások szerint az őrizetben lévők szinte semmilyen kapcsolatot nem tarthatnak fenn rokonaikkal, és a Kína által engedélyezett interjúkon arra kényszerítik őket, hogy jó színben tüntessék fel fogvatartásuk körülményeit. A szervezet egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, tegyen miharamabb lépéseket a kínzások és szexuális jellegű bűncselekmények ellen, hangsúlyozva, hogy a jelentésben szereplő tanúvallomások megbízhatóak.
Bár Kína terrorizmus veszélyére hivatkozva hajtja végre intézkedéseit a 26 milliós tartományban, az UNHCR azt veti Peking szemére, hogy a terrorizmus kínai kormány által használt meghatározása „széleskörűen és tágan értelmezhető”, továbbá nincs semmiféle garancia arra, hogy az őrizetbe vettek jogait tiszteletben tartják.
Külföldre menekült ujgurok, valamint emberi jogi szervezetek és maga az ENSZ is már korábban azzal vádolta meg Kínát, hogy mintegy egymillió ujgurt zárt akaratuk ellenére politikai „átnevelőtáborokba”. Peking szerint erről szó sincs. Kína azt állítja, hogy önkéntes alapú, bentlakásos szakképzési központokat működtettek Hszincsiangban a vallási radikalizmus és a terrorizmus visszaszorítását célzó intézkedések részeként.
A jelentést az eredeti tervek szerint már tavaly nyilvánosságra hozták volna, Bachelet azonban késleltette a közzétételt annak érdekében, hogy Peking engedélyt adjon arra, hogy májusban Kínába látogasson. A hatnapos látogatást követően viszont több bírálat is érte a főbiztost, egyebek között emberi jogi szervezetek részéről, melyek azt vetették a szemére, hogy nem ítélte el elég határozottan Peking ujgurokkal szembeni politikáját.
Több ország, például az Egyesült Államok korábban népirtáshoz hasonlította az ujgurokkal szembeni bánásmódot.
Borítókép: Michelle Bachelet egykori chilei államfõ, az ENSZ emberi jogi fõbiztosa felszólal az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 50. ülésszakának megnyitóján a genfi ENSZ-palotában 2022. június 13-án
(Fotó: MTI/EPA/Keystone/Valentin Flauraud)
