Ahhoz, hogy Svédországban az alkotmányt lehessen módosítani, arra van szükség, hogy a parlament két külön országgyűléssel – azaz a szavazások között legyen egy választás – ugyanarról, ugyanúgy szavazzon.
Az előző Riksdag idén áprilisban szavazta meg azt a javaslatot, ami szerint korlátozható lesz a sajtó olyan információk megosztásával kapcsolatban, amelyek ronthatják Svédország kapcsolatát más államokkal és szervezetekkel.
A tavaszi voksoláskor a nyolc parlamenti pártból hat igennel voksolt, oldaltól függetlenül. Várhatóan november 16-án szavaz a nemrégiben megalakult új svéd parlament ismét ugyanerről az alaptörvény módosításáról, mely a titkos információkról szóló cikkelyt érinti. A törvénymódosítás célja többek között a nemzetközi együttműködések – például az ENSZ és a NATO – keretében előforduló titkos információk védelmének erősítése. Ez például azt jelenti, hogy büntetendő lesz olyan információk felfedése, amelyek feltételezhetően súlyos következményekkel járhatnak Svédországnak egy másik állammal vagy nemzetközi szervezettel fennálló kapcsolatára nézve.
– Ez többek között a svéd média külföldi tudósításait is érintheti – vélekedik Ulrika Hyllert, az újságírószövetség elnöke.
A legnagyobb kockázat az, hogy egyes visszaélésekről egyáltalán nem juthat információ a szerkesztőségekhez, vagyis lesznek olyan tudósítások, amelyek nem történhetnek meg.
– Svédország külföldön végzett tevékenységeit jobban figyelemmel kellene kísérnünk, nem utolsósorban most a NATO-folyamat kapcsán. De ezzel a jogalkotási javaslattal ennek pont az ellenkezője lesz igaz – fogalmazta meg aggályait.
Mikael Ruotsi alkotmányjogi oktató – aki korábban az országgyűlésben is dolgozott – példaként említette, hogy a Sveriges Radio egy korábbi tudósítása, mely beszámolt Svédország azon tervéről, hogy segítsen Szaúd-Arábiának egy fegyvergyár felépítésében, a jövőben bűncselekménynek minősülhet. A svéd közrádió kereste a pártokat a törvénymódosítással kapcsolatban, de egyik sem kommentálta azt.
Borítókép: Svéd újságok (Fotó: Europress/AFP)
