Az Európai Bizottság lényegében alkománysértést követel Lengyelországtól a koronavírus-járvány utáni újjáépítésre szánt helyreállítási alap pénzeinek kifizetése fejében – jelentette ki Jaroslaw Kaczynski, a vezető lengyel kormánypárt elnöke egy interjúban szerdán.
Az uniós pénzek kétségtelenül hasznosak lennének Lengyelország gyors fejlődésének fenntartásához, azonban mai fejlődését az ország csak kisebb mértékben köszönheti az uniós forrásoknak – mondta a PAP-nak a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke a hírügynökség kérdésére válaszolva, hogy aggodalmat kelt-e a lengyel helyreállítási terv sorsa.
A helyreállítási pénzek lehívására vonatkozó tárgyalásokról Kaczynski elmondta: ezek során a legnagyobb problémát nem Varsó javaslatai jelentik, hanem a másik fél hitelessége.
Kérdés, hogy a tárgyalásokon egyáltalán konkrét ügyekről van-e szó, vagy kizárólag arról, hogy radikális módon elősegítsék a lengyel ellenzék győzelmét (a jövő őszi parlamenti választásokon)
– jegyezte meg.
Mint elmondta, a bizottság lényegében azt követeli a varsói kormánytól, hogy sértse meg a lengyel alkotmányos rendet. Ebből látszik, hogy mi az Európai Unió valódi viszonya a jogállamisághoz, a szuverenitáshoz, az alapszerződésekhez
– vélekedett. Brüsszel erőpozícióból tárgyal az ügyről Varsóval, annak ellenére, hogy a lengyel helyreállítási tervet idén júniusban az Európai Bizottság, majd az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta – mondta.
Lengyelország mindazonáltal még mindig rugalmasságot mutat azáltal, hogy folytatja a tárgyalásokat, miközben a pénz egyszerűen jár neki – húzta alá Kaczynski.
Hozzátette: a lengyel fél megfontolna „bizonyos lépéseket”, amennyiben teljesen biztos lehetne abban, hogy Brüsszel kifizeti a helyreállítási alap, valamint a hétéves uniós költségvetés pénzeit.
Az alkotmányunk jelenti a vörös vonalat, alkotmánysértést nem követhetünk el
– hangsúlyozta a PiS elnöke.
A helyreállítási pénzek kifizetését a bizottság a lengyel helyreállítási tervben foglalt feltételek – úgynevezett mérföldkövek – teljesítéséhez köti. Varsó és Brüsszel azonban eltérően értelmezi elsősorban azoknak a „mérföldköveknek” a teljesítését, amelyek a lengyel bírósági reformot érintik.
Borítókép: Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság Párt vezetője a 2019-es lengyelországi választások napján, 2019. október 13-án (Fotó: AFP/Wojtek Radwanski)