Az új-zélandi parlament képviselői szavazni fognak a választói korhatár csökkentéséről – jelentette be hétfőn Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök. A kormányfő kijelentését megelőzően az ország legfelsőbb bírósága úgy döntött, a tizenhat és tizenhét évesek szavazásának megtagadása életkoron alapuló diszkriminációnak minősül.
A fiataloknak joguk van beleszólni azokba a döntésekbe, amelyek hatással vannak rájuk most és a jövőben is
– fogalmazott Golriz Ghahraman, a Zöld Párt szóvivője.
A legfelsőbb bíróság, valamint a baloldali pártok széles körű támogatása ellenére korántsem biztos, hogy meglesz a módosításhoz szükséges szavazatszám. Egy ilyen változtatáshoz a képviselők 75 százalékának támogatása kell, ez pedig egyelőre nincs meg, a két legnagyobb ellenzéki konzervatív párt egyaránt ellenzi a módosítást. – Valahol meg kell húzni a határt, mi elégedettek vagyunk a mostani állapottal – mutatott rá Christopher Luxon, a jobbközép Nemzeti Párt vezetője.
Az elmúlt években számos országban felmerült a választói korhatár csökkentésének gondolata, legutóbb éppen az Egyesült Államokban, a félidős választások apropóján.
A korhatár lejjebb vitele mellett kampányolók azzal érvelnek, hogy a módosítás hozzájárulna a választásokon való részvételi arányok javításához, emellett a fiatalokra ugyanúgy hatással vannak a politikai döntések, mint idősebb társaikra, így joguk van beleszólni a döntéshozók megválasztásába. Az ellenzők szerint a tizennyolc év alattiak még nem elég érettek ahhoz, hogy politikával foglalkozzanak, emellett egyes statisztikák szerint a 18–29 éves korosztály az átlagnál jóval kisebb arányban vesz részt a választásokon. Ezt ugyanakkor megcáfolni látszanak az idei amerikai félidős választások adatai: a felmérések szerint az elmúlt harminc év második legnagyobb részvételi arányát produkálta a már említett korosztály.
Sokak szerint ez nagyban hozzájárult a demokraták jó szerepléséhez, hiszen a fiatalabb szavazok túlnyomó része a baloldal felé hajlik politikai nézeteit illetően.
Tajvanon éppen a hétvégén fognak népszavazást tartani a választói korhatár csökkentéséről, húsz évről tizennyolcra. Habár az összes nagyobb politikai párt támogatja a módosítást, a magas érvényességi küszöb miatt − a szavazásra jogosultak több mint 50 százalékának részt kell vennie − előreláthatólag nem lesz érvényes a referendum.
Habár a világ országainak nagy részében tizennyolc év a választói korhatár, vannak olyan államok, amelyek ezt már lejjebb vitték. Ausztria volt az első európai uniós tagállam, amely engedélyezte a tizenhat és tizenhét évesek számára a szavazást, azóta már Málta is követte, valamint egyes országokban – például Németországban vagy Észtországban – a regionális és tartományi választásokon voksolhatnak a tizenhatodik életévüket betöltött állampolgárok is.
Az osztrák gyakorlat azt mutatja, hogy a fiatalok rendre részt vesznek a választásokon, ha erre lehetőségük van, egyes szakértők szerint pedig – Európa öregedő társadalmát figyelembe véve – az unió összes tagállamának követnie kéne Ausztria példáját.
Skóciában a 2014-es függetlenségi népszavazás erejéig lejjebb vitték a korhatárt tizenhat éves korig, majd ezt követően 2015-ben a törvényhozás kiterjesztette ezt a parlamenti és helyi önkormányzati választásokra egyaránt.
A dél-amerikai kontinens két legnagyobb államában, Brazíliában és Argentínában is tizenhat éves kortól szavazhatnak a fiatalok. Érdekesség, hogy míg a 16-17 évesek eldönthetik, hogy részt kívánnak-e venni a választásokon, addig efölött – Brazíliában tizennyolc, Argentínában tizenkilenc éves kortól – már kötelező szavazniuk az állampolgároknak.
Borítókép: egy új-zélandi hölgy adja le szavazatát 2018-ban (Fotó: AP/Andrew Warner)
