Az Európai Unió több sikeres intézkedést tett azóta hogy Oroszország mintegy 80 százalékkal csökkentette az unióba irányuló gázellátást, azonban ennek ára van, és az olcsó orosz gázra alapuló üzleti modell nem fog már visszatérni – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. Az elnök a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előkészítéséről szóló vitában elmondta:
az EU-nak az orosz zsarolások ellenére sikerült kompenzálnia a gázellátás csökkentését.
– Diverzifikáltuk energiaforrásainkat, energiát takarítottunk meg, erősítettük a megújuló energiaforrások szerepét, az energiatermelő cégek extraprofitját a kiszolgáltatott helyzetben lévő vállalkozások és háztartások támogatására fordítjuk, biogázt vásárolunk és piaci korrekciós mechanizmust indítottunk el – taglalta.
Felhívta a figyelmet, hogy Európa jelenleg magasabb fosszilisenergia-importárakkal néz szembe, erre az egyetlen fenntartható megoldás a megújuló energiaforrások használata, ami nemcsak megfizethető, de helyben is előállítható, továbbá munkahelyeket teremt, és erősíti Európát a globális versenyben.
Von der Leyen kitért arra, hogy az amerikai törvényhozás által elfogadott úgynevezett inflációcsökkentési törvény – egy több száz milliárd dolláros beruházási terv a környezetbarát technológiák bővítésére – azonban torzíthatja a versenyt. – Ez aggodalomra ad okot, mert a jogszabály által előírt adószabályozás és termelési támogatás előnytelen helyzetbe hozhatja az európai cégeket – tette hozzá.
Az elnök bejelentette, hogy válaszul a törvényre az Európai Bizottság januárban új keretrendszert terjeszt elő a környezetbarát technológiák állami támogatásra vonatkozóan. – Biztosítanunk kell, hogy a beruházási támogatások és az adójóváírások könnyebben és gyorsabban eljussanak az érintett ágazatokhoz – emelte ki. A cél az, hogy a vállalatokat arra ösztönözzék, az EU-ban maradjanak, és ne az Egyesült Államokban fektessenek be.
Arról is beszélt, hogy a bizottság októberben EU–amerikai munkacsoportot hozott létre, amelynek célja a többi között, hogy megoldásokat találjon a zöldátmenet szempontjából kritikus fontosságú kínai nyersanyagoktól való túlzott függőségre.
Mint mondta, egyik lehetséges megoldás egy európai–amerikai nyersanyagklub létrehozása lenne, hogy áthidalják Kína monopóliumát ezen a területen.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a vitához való hozzászólásában elmondta:
Európában súlyos energiaválság van, az energetikai szankciókkal Európa lábon lőtte magát.
Mint mondta, a harmadik negyedévben már nyolc uniós tagállamban esett vissza a GDP az előző negyedévhez képest és 14 tagországban az ipari termelés. – A német kereskedelmi és iparkamara felmérése szerint a német ipari szereplők 8 százaléka tervezi Európán kívülre áthelyezni a termelést az elviselhetetlenül magas energiaárak miatt, továbbá az energiaválság miatt a gázár hatszorosa lett a hosszú távú átlagárnak – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: az EU szerint jövőre akár 30 milliárd köbméternyi gázhiánnyal is számolni kell Európában, így már nemcsak az okoz súlyos gondot, hogy az egekben vannak az árak, de az is kérdéses, lesz-e egyáltalán gáz jövőre. – Az Oroszországra kivetett szankciók nem hozták el az ukrajnai háború végét, az európai emberek szegényebbek lettek, a nemzetgazdaságok pedig lassan térdre kényszerülnek. Itt az idő, hogy eltöröljük a káros szankciókat – mutatott rá Deutsch.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke részt vesz az Európai Tanács találkozóját előkészítő európai parlamenti ülésen Strasbourgban 2022. december 14-én. (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)
