Orbán Viktor: Magyarország vezetése elég erős ahhoz, hogy távol tartsa az országot a háborútól

Magyarországot háborúba akarják kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben – mondta a Weltwoche című svájci hetilapnak Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy „Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól”.

Brüsszel, 2022. október 21. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfõ érkezik az EU-tagállamok vezetõinek csúcstalálkozójára Brüsszelben a tanácskozás második napján, 2022. október 21-én. Mögötte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetõje. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Úgy folytatta: „sem érzelmileg, sem intellektuálisan nem ismerünk európai identitást”. Megfogalmazása szerint „ha komolyan, tabuk nélkül folytattuk volna a vitát Európa jövőjéről (…), akkor valószínűleg már a háború elején szilárd énképünk lett volna”. A miniszterelnök egyúttal balszerencsének nevezte, hogy Donald Trump elvesztette az amerikai elnökválasztást, mivel ha a korábbi, republikánus elnök nyerte volna meg a választást, „nem került volna sor háborúra”. Orbán Viktor ezen a ponton azt is megjegyezte, hogy a német kormányváltás is „megtette a magáét”.

A kormányfő egyetértett azzal az újságírói felvetéssel, hogy Európa gyengeségének mélyebb oka az Európai Unióban keresendő, mert „szétzilálja a nemzetállamokat anélkül, hogy bármi működőképes dolgot helyezne a helyükre”.

Orbán Viktor azt mondta: 

„én is így látom. Az EU »egyre szorosabb uniót« akar. A célban nem értünk egyet, de az útban igen. Ez az oka Európa betegségének”.

A miniszterelnök a háború kimeneteléről szólva kijelentette: azt „senki sem nyerheti meg”. „Az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO. Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé. Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat” – mutatott rá.

Orbán Viktor felidézte: két héttel a háború kitörése előtt, amikor Moszkvában utolsó alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azt mondta neki, hogy Magyarország NATO-tagsága nem probléma, csak Ukrajnáé és Grúziáé.

„Putyin problémája – ezt mondta nekem – a Romániában és Lengyelországban már létrehozott amerikai rakétabázisok, valamint a NATO esetleges ukrajnai és grúziai terjeszkedése azért, hogy ott fegyvereket állomásoztassanak. Ráadásul az amerikaiak fontos leszerelési szerződéseket mondtak fel. Ezért nem tudott Putyin többé nyugodtan aludni éjszaka” – mondta Orbán Viktor, aki azt is megjegyezte: „megértem, amit Putyin mondott. De nem fogadom el, amit tett”.

A magyar kormányfő az interjúban kifejtette azt is, hogy 

„Oroszország egy másik civilizáció”, ahol az európai politikai normák nem működnek. „Nem számít, hogy ez nekünk tetszik-e vagy sem. Meg kell találnunk a módját annak, hogy együtt tudjunk élni egy olyan nagy, veszélyes hatalommal, mint a szomszédunkban lévő Oroszország” – közölte a miniszterelnök.

Orbán Viktor közölte: elképzelni sem szeretné, hogy mi történik akkor, ha Oroszország elveszíti a háborút. „Oroszország egy atomhatalom. Ez egy geopolitikai sokk lenne, egy globális méretű, potenciálisan pusztító földrengés, sokkal rosszabb, mint Jugoszlávia összeomlása. Maga a tény, hogy Nyugaton most könnyedén veszik az ilyen forgatókönyveket, az a valóságtól való nyugtalanító, sőt ijesztő távolságtartásról, a saját politikában rejlő kockázatok iránti vakságról tanúskodik” – hangsúlyozta.

A kormányfő azt mondta, hogy Európának képesnek kell lennie megvédeni magát. 

Egy európai NATO lenne a megoldás. Ezt már 2012-ben javasoltam

 – emlékeztetett.

A béketeremtésről szólva közölte, hogy „a béke a szívben kezdődik, el kell érnie a fejet, amely aztán a kezet vezeti”.

„Ez a sorrend: kívánni kell a békét, aztán akarni kell, majd meg kell teremteni. Ma már hiányzik az akarat, legalábbis Nyugaton” – fűzte hozzá, majd arról beszélt, hogy a kínaiak, az indiaiak, az arabok, a törökök, a brazilok békét akarnak.

„A Nyugat elvesztette azt a képességét, hogy a világot egy ügy érdekében egyesítse. Térben korlátozottak a filozófiai alaptételei. Ez egy új jelenség” – hívta fel a figyelmet.

Orbán Viktor Magyarországnak a béketeremtésben játszott szerepét úgy fogalmazta meg: „ha barátaink és szövetségeseink fel akarják adni a háborús álláspontot, látniuk kell egy alternatívát”.

Arra az újságírói felvetésre, hogy minek kell az Egyesült Államokban történnie, megváltozhat-e a politika, Orbán Viktor világosnak nevezte a magyar tapasztalatot. „Amikor Washingtonban a demokraták vannak hatalmon, mi fedezékbe menekülünk. Mindig meg akarnak változtatni minket, akárcsak a brüsszeli politikusok. Elő akarják írni nekünk, hogyan kezeljük a migrációt és hogyan tanítsuk a gyerekeinket. Ez tiszteletlenség” – fogalmazott.

Mi egy sikeres ország vagyunk, és Európáért megtesszük a magunkét. Mi vagyunk a kontinens peremén lévő várak védelmezői. Ezt a munkát nem ismerik el. Ezért várjuk, hogy republikánus barátaink újra hatalomra kerüljenek

– közölte a miniszterelnök.

Orbán Viktor azt mondta, hogy Donald Trump nem a világ utolsó reménye a békére, „de ő egy remény”. A miniszterelnök álláspontja szerint Donald Trumpnak „valószínűleg néhány hét alatt sikerülne” a béketeremtés.

A miniszterelnök beszélgetőpartnerének azon kijelentéseire, miszerint „a globalizáció és szabadkereskedelem minden évben a davosi Világgazdasági Fórumon találkozó prédikátorainak” új evangéliuma van: „a globalizációs visszarendeződés”, amelyben „mi vagyunk a jók, ők a rosszak”, Orbán Viktor rögzítette, hogy ez komoly veszélyt jelent Magyarország számára. „Exportorientált ország vagyunk. A bruttó hazai termékünk 85 százaléka exportból származik. Fontos kulturális és gazdasági kapcsolataink vannak Keleten. A visszarendeződés végzetes lenne Magyarország számára. De szerintem Németország számára is” – mondta.

A miniszterelnök Svájcra térve fontosnak nevezte az alpesi országot, amely „olyan, amilyen lenni akar, ugyanakkor nincs elszigetelve”. „Tehát a saját identitás megőrzése nem feltétlenül vezet provincializmushoz.” 

„Svájc fontos pozitív példa” – mondta Orbán Viktor, aki úgy folytatta: ha Magyarország ott lenne, ahol Svájc, akkor „mi is semlegesek lennénk”. „Ez a svájci luxus. Nekünk nem jár” – mondta.

Kérdésre válaszolva a kormányfő az ellenőrizetlen bevándorlásban rejlő legnagyobb veszélynek rövid távon a közbiztonság romlását és a terrorizmust nevezte. „Középtávon: gazdasági veszteségekben. Hosszú távon: hogy az ember már nem ismeri fel a saját országát, hogy elveszíti a saját hazáját” – mondta.

Orbán Viktor a genderideológiában rejlő legnagyobb veszélyként azt azonosította, hogy 14 és 18 év között a gyerekeknek „bele kell nőniük a világba”. „Ebben az időszakban erősíteni kell az identitásukat, nem pedig gyengíteni és elbizonytalanítani azt, ahogyan a genderideológusok teszik. Ezzel ugyanis tönkreteszik a gyermekeinket. Visszavonhatatlanul, visszafordíthatatlanul. Ehhez nincs joguk” – húzta alá a kormányfő.

Újságírói felvetésre, hogy mit tenne a magyar miniszterelnök, ha egy napra „az unió diktátora” lenne, mint ahogy az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker nevezte őt, Orbán Viktor úgy felelt: „azt tenném, amit Juncker úr is szívesen tett: berúgnék. Szerencsére nincs ilyen lehetőség.”

Majd úgy folytatta, hogy létezik egy Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök által jegyzett jó kézikönyv, amiben Stoiber leírja, miként lehetne az EU-t újjászervezni a szubszidiaritás alapján.

„Nem a tudás hiányzik, hanem a szándék” – mondta Orbán Viktor, és annak szükségessége mellet érvelt, hogy „minden olyan hatáskört, amit az EU a tagállamok felhatalmazása nélkül magának tulajdonított, vissza kell adni a tagállamoknak”.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)