Európai tisztviselők azt állítják, hogy a Moszkva elleni nemzetközi szankciók nem érintették az orosz gazdaság olyan ágazatait, amelyek számos európai uniós ország számára kritikusak, így a korlátozások bevezetésére irányuló újabb kísérletek vétóba ütköznének – írja a Financial Times. Egy tisztviselő szerint, ha további szankciókat vezetnek be, akkor több lesz a mentesség, mint a korlátozás. Az EU február végén fogadta el a tizedik szankciócsomagot. Az mindenekelőtt a már elfogadott korlátozások végrehajtásának szigorúbb felügyeletére vonatkozott. Az orosz akkor fél illegitimnek nevezte a korlátozásokat, és azt mondta, hogy az EU nyomást gyakorol a nemzetközi kereskedelmi mechanizmusokra.
Íme, a tizenegyedik
A tizenegyedik szankciócsomagról szóló informális tárgyalások április 21-én kezdődnek. A megbeszéléseken az Európai Bizottság tisztviselői és az uniós tagállamok képviselői vesznek részt. Az ezeken résztvevő hivatalnokok arról beszéltek a Financial Times-nak, hogy a korlátozások valószínűleg a szankcionált személyek listájának bővítésére irányul. Korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője bejelentette, hogy az új korlátozások a már érvényben lévő szankciók kijátszása elleni küzdelemről szólnak majd, nem pedig további intézkedések bevezetéséről.
Az Európai Unió vezetése ezzel párhuzamosan, 2022 végén – a kilencedik szankciócsomag elfogadása után – már a szankciók korlátozásáról beszélt.
Virgijus Sinkevicius litván uniós biztos úgy nyilatkozott, hogy nem lát olyan területeket, ahol ezeket a szankciókat valami újjal kellene kiegészíteni. Megjegyezte azt is, hogy ha már egyszer a gazdaság kulcsfontosságú ágazataira vonatkozó döntések megszülettek, nem sok hely marad a korlátozások kiterjesztésére. Az Európai Tanács vezetője, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egyetértett ezzel a nézettel. Az uniós vezetés ugyanakkor kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy a szankciók hatása hosszú távon fog megmutatkozni.
Ukrán oldalon nincs hiány ötletekből, még az EU kárára sem
Mintegy 12 uniós tagállam külügyminisztériumának képviselői jelezték, hogy a meglévő tíz szankciócsomagon túl továbbiak bevezetése inkább magára az unióra, mint Oroszországra nézve lenne káros.
Az európai országoknak ugyanis szükségük van orosz műtrágyára az emelkedő globális élelmiszerárak megfékezéséhez, ritkaföldfémekre az autó- és repülőgépiparnak, radioaktív izotópokra a gyógyszeripar számára, uránrudakra az atomerőművek számára, titánra a repülőgépgyártáshoz és más kritikus nyersanyagokra, szólt az érvelés.
Az orosz bankokat is ki kellene zárni a normális üzleti életből, mondta Alekszandr Goncsarenko ukrán parlamenti képviselő. „Az EU-nak ki kellene kapcsolnia az összes orosz és fehérorosz bankot a Swiftből [globális banki átutalási hálózat], mindenekelőtt a Gazprombankot [amely az orosz gázértékesítést bonyolítja]” – mondta Goncsarenko.
Ukrán tisztviselők, valamint környezetvédelmi csoportok korábban bírálták, hogy az Európai Unió mindeddig nem korlátozta a Kreml nukleáris bevételeit.
A nukleáris ágazat még mindig kiemelkedő. Nem igazolható, hogy ez a terület még mindig kedvezményes elbánásban részesül. A nukleáris technológia rendkívül érzékeny terület, és Oroszországot ezen belül már nem lehet megbízható partnernek tekinteni
– mondta Robert Habeck, német szövetségi gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter.
Az Egyesült Államok is készenlétben áll. Pénzügyminisztériuma várhatóan újabb nagyszabású szankciókat fog bevezetni Oroszországgal szemben, amelyek 2023-ban valószínűleg a logisztikai és feldolgozóipari cégekre fognak összpontosítani, értesült korábban az AP hírügynökség.
Az orosz arannyal lehet trükközni Svájc a szankciós csomagok részeként tavaly augusztusban fogadta el az orosz arany közvetlen vagy közvetett behozatalára, vásárlására vagy átadására vonatkozó uniós tilalmat, beleértve a harmadik országokba irányuló szállításokat is. A svájci törvények egy rendelkezése azonban lehetővé teszi, hogy vállalatainak tengerentúli leányvállalatai orosz árukkal kereskedjenek, amennyiben „jogilag függetlenek” – ezt a kifejezést azonban a svájci szankcióvégrehajtó ügynökség nem határozta meg. Egy svájci árukereskedő Abu-Dzabiban működő leányvállalata több tíz millió dollár értékben vásárolhatott orosz aranyat annak ellenére, hogy a svájci szervezeteknek tilos ilyen tevékenységet folytatniuk, ami a Moszkva elleni nyugati szankciók réseinek legújabb bizonyítéka.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtóértekezletet tart az EU-tagországok vezetőinek egynapos csúcsértékezetét követően Brüsszelben 2023. február 10-én (Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)
