A magyar elnökség prioritásait sorolva a miniszter beszélt a versenyképesség javításáról, a demográfiai kihívások kezeléséről, az uniós bővítési folyamat előmozdításáról, az illegális migráció elleni küzdelemről, a védelempolitika uniós szintű erősítéséről, a kohéziós politikáról és a következő hétéves uniós költségvetésről.
Varga Judit elmondta: stratégiai fontosságú az EU és a tagállamok versenyképességének javítása, a probléma átfogó megközelítése és az egyes szakpolitikákba való beillesztése.
Az EU demográfiai válsága komoly hatással van az unió versenyképességére, ezért is indokolt a családpolitika uniós szintű felkarolása, tiszteletben tartva a tagállami hatásköröket.
Az EU nyugat-balkáni bővítésének előmozdítása kapcsán a miniszter hangsúlyozta: Szerbia felvétele a kulcs ahhoz, hogy a térség országainak csatlakozási folyamata felgyorsuljon.
Az illegális migráció elleni küzdelemmel kapcsolatban Varga Judit a migráció menekültügyi és biztonsági szempontjai közötti összefüggések áttekintését szorgalmazta.
A miniszter kiemelte az európai védelmi ágazat ipari és technológiai bázisának megerősítését, a védelmi innovációt, a tagállami védelmi beszerzési együttműködés fontosságát. A kohéziós politika kapcsán megemlítette, hogy a magyar EU-elnökség alatt végre kell hajtani a kohéziós programok félidei felülvizsgálatát.
Varga Judit beszélt arról is, hogy Magyarország kiemelt feladata lesz az Európai Tanács munkájának irányítása a következő hétéves pénzügyi keret tárgyalására vonatkozó felkészülés során. A miniszter elmondta, hogy a soros elnökség biztosítja a folytonosságot a tanács munkájában, a „becsületes közvetítő” feladatát látja el, képviseli a tanács és a 27 tagállam közös érdekeit, akár az unió egyes intézményeivel szemben is.
Varga Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai parlamenti választások 2024. június 6-a és 9-e között lesznek az unióban, továbbá októberben lejár a bizottság, novemberben pedig az Európai Tanács elnökének mandátuma.
Fekete-Győr András, a Momentum országgyűlési képviselője többek között arról kérdezte a minisztert, miként próbálják felszámolni az EU és a magyar kormány közti bizalmi válságot annak érdekében, hogy végre megérkezzenek az országnak járó uniós pénzek.
Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője a bizottsági ülésen kiemelte, hogy a 2024-es magyar elnökséget nem szabad összehasonlítani a 2011-essel, mert egészen más helyzet van, az EP elszabadult hajóágyú, a magyar ellenzék pedig mindent elkövet az EP-ben, hogy Magyarország ne kaphassa meg a neki járó uniós pénzt. Az ellenzék döntse el: akarja-e egyáltalán, hogy sikeres legyen a magyar EU-s elnökség? − jegyezte meg a kormánypárti politikus. Varga Judit válaszában többek között azt emelte ki: az ellenzéki képviselők elképesztő aknamunkát végeznek az EP-ben saját nemzetük ellen, holott a nemzet érdekében kéne dolgozniuk.
A miniszter azt kérte az ellenzéki politikustól, „hogy álljanak le!”.
Varga Judit elmondta azt is, mintegy 800-900 szakember fog dolgozni a magyar uniós elnökség sikerén, akiket úgy készítettek fel, hogy hatalmas szaktudással és magyar szívvel végezzék munkájukat.
Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: bizalmi válság van az EU intézményei és a magyar kormány között, aminek elsősorban az az oka, hogy a magyar kormány azt mondja, amit gondol, az uniós intézmények azonban képmutatóak.
Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter beszél meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az Országházban 2023. május 22-én (Fotó: MTI/Soós Lajos)
