Július 7–8-án kezdődik meg az orosz atomfegyverek Belaruszba telepítése − jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a belarusz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenkával pénteken Szocsiban folytatott megbeszélésén.
Minden a terv szerint halad a legérzékenyebb kérdésekben, amelyekben önnel megállapodtunk. Mint tudja, július 7–8-án befejezzük a megfelelő létesítmények előkészítését. És azonnal megkezdjük a vonatkozó fegyvertípusoknak az önök területén történő telepítésével kapcsolatos tevékenységet. Tehát minden a terv szerint halad, minden stabil
− mondta az orosz elnök.
Putyin a találkozó informális részéről készült felvételen elmondta, hogy a nap folyamán később személyesen fog biztonsági kérdésekről tárgyalni Lukasenkával. − Egészében véve a helyzet stabil, sőt azt mondanám, hogy jó. Ezen a területen magabiztosan működünk együtt − mondta.
Putyin március 25-én jelentette be, hogy Oroszország Fehéroroszország kérésére taktikai nukleáris fegyvert telepít a köztársaságba, úgy, ahogyan azt az Egyesült Államok már régóta teszi szövetségesei területén. Az orosz államfő akkor azt mondta, hogy a tervek szerint július 1-jén fejeződik be az ezen fegyverek tárolására szolgáló létesítmények kiépítése Fehéroroszországban.
A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Moszkva már átadta Minszknek az Iszkander rakétarendszert, amely nukleáris fegyver hordozására is alkalmas lehet, és segítséget nyújtott ahhoz, hogy fehérorosz repülőgépeket képessé tegyenek speciális lőszer használatára.
A Kommerszant című lap közölte, hogy az orosz fél pénteken hivatalosan értesítette az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló (CFE) szerződés részes államait, hogy Oroszország november 7-én lép ki véglegesen a megállapodásból. Az értesülést az orosz külügyminisztérium megerősítette. Putyin május 29-én látta el kézjegyével a CFE-szerződés ügyében rendelkező orosz törvényt.
A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállama (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján elfogadták a dokumentum aktualizált változatát. A módosított szerződést azonban csak négy ország − Oroszország, Belarusz, Kazahsztán és Ukrajna − ratifikálta.
Oroszország 2007-ben felfüggesztette a CFE-szerződésben való részvételét mindaddig, amíg a NATO-országok nem ratifikálják a kiigazításáról szóló megállapodást, és nem hajtják végre lelkiismeretesen a dokumentumot. Moszkva 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Az orosz fél ettől eltekintve hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.
A felmondás hivatalos orosz indoklása szerint a CFE-szerződés az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére, ám az azóta végbement jelentős katonai és politikai változások − elsősorban a NATO bővítése − következtében sok tekintetben elavult és elvesztette kapcsolatát a valósággal.
Moszkva érvelése értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. − A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott − olvasható a szövegben. A dokumentum szerint az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal szembeni katonai konfrontáció irányvonalát követik, ami katasztrofális következményekkel jár.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz (j) és Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök megbeszélést folytat Putyin nyári rezidenciáján, a szocsi Bocsarov Rucsejben 2023. június 9-én (Fotó: MTI/AP/Kreml/Pavel Bednyakov)
