Hatalmas emberi veszteségeket okoz a háború, világit rá egy friss ukrán felmérés. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet kutatása azt mutatja, hogy öt ukránból csaknem négynek van olyan közeli rokona vagy barátja, aki megsérült vagy elhunyt a háború borzalmaiban. Az ukrán lakosság 78 százalékának vannak ilyen veszteségei.
A felmérést 2023. április 26. és június 5. között végezték az ország teljes területén, kivéve az oroszok által ellenőrzött részeket.
Hány ukránnak van olyan közeli rokona és barátja, akik megsérültek vagy meghaltak a háborúban?
A felmérés rámutat, hogy az ukránok abszolút többségének, vagyis 78 százalékának vannak közeli rokonai vagy barátai, akik megsérültek vagy meghaltak az összecsapások következtében.
A kutatás alapján az ukránok 64 százalékának van legalább egy közeli rokona vagy barátja, aki megsebesült, míg 63 százalékának van legalább egy közeli hozzátartozója vagy barátja, aki meghalt. A lakosság túlnyomó többségének Ukrajna minden régiójában vannak rokonai vagy barátai, akik megsérültek vagy meghaltak. A mutató a keleti 70 százaléktól a nyugati 80 százalékig terjed.
Kiürül Ukrajna
Az ENSZ több millióra becsüli az ukrán menekültek számát. A szociológiai intézet megjegyzi, hogy arról nincs pontos adat, hogy közülük mennyi a felnőtt, de nagy valószínűséggel körülbelül az összlétszám fele. Az ukránok közül sokan váltak belső menekültté. Ők általában azon országrészekbe költöztek, melyeket kevésbé sújtanak a háború borzalmai. Ilyen például Kárpátalja is.
A felmérésről a Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai lap is ír. A médium Anton Hruseckijt, az intézet igazgatóhelyettesét idézi. A szakértő megjegyezte, Oroszország Ukrajna elleni háborúja kollektív tragikus élményt jelentett az ukránok abszolút többségének.
Mind a nyugati, mind a keleti megyékben élő emberek ugyanazokat a szörnyű veszteségeket élik át, amelyeket Oroszország okoz
– mondta.
A felmérés azon ritka dokumentum, amely az orosz–ukrán háborúban elesettek és megsérültek számáról mutat képet. Az ukrán oldal eddig nem szívesen engedett bepillantást abba, hogy az ország lakossága milyen konkrét emberi veszteségeket szenved az összecsapások következtében. A Magyar Nemzet honlapján is olvasható ugyanakkor korábbról egy szívszorító interjú egy háromgyermekes kárpátaljai katona özvegyével.
A gyerekek már elég nagyok, neki segítenie kell Ukrajnát
– idézte fel a Kárpáti Igaz Szónak a nemrégiben elhunyt munkácsi Dmitro Havasi özvegye, férje hogyan állt katonának.
A magyar származású Dmitro Havasit Kárpátalja-szerte jól ismerték, mert korábban a Munkácsi Történelmi Múzeum igazgatójaként tevékenykedett.
A gyerekek valószínűleg még fel sem fogták a történteket
– panaszolta az asszony.
Az interjúból az is kiderült, hogy a bevetés helyszínén olyan heves harcok zajlanak, hogy bajtársai nem tudták kivinni a holttestét, amikor megpróbálták, gyakorlatilag mindnyájan sérülten tértek vissza.
Borítókép: Ukrán katonák BM–21-es Grad rakétavetővel lövik az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Bahmut közelében húzódó fronton 2023. június 21-én. (Fotó: MTI/AP/Irina Ribakova)
Orosz–ukrán háború
