Az ENSZ főtitkára mentési tervet sürget az emberiségért

Az ENSZ szerint végveszélyben vannak az emberiség sorsának javítására kidolgozott intézkedések, ezért a szervezet főtitkára mentési tervet szorgalmaz.

New York, 2023. február 22. António Guterres ENSZ-fõtitkár felszólal az ENSZ Közgyûlésének 11. rendkívüli ülésén a világszervezet New York-i székházában 2023. február 22-én. Oroszország 2022. február 24-én indított háborút Ukrajna ellen. MTI/AP/Mary Altaffer Fotó: Mary Altaffer

António Guterres ENSZ-főtitkár a fenntartható fejlődési célokról szóló jelentése előszavában – amelyek az ENSZ szeptember 18–19-re tervezett csúcstalálkozója középpontjában állnak majd – arra figyelmeztetett, hogy gyors cselekvés nélkül a 2015-ben az ENSZ tagállamai által elfogadott „Agenda 2030” könnyen a tervezett jobb világ sírfeliratává válhat. Az Agenda 2030 tizenhét fenntartható fejlődési célt (angol rövidítéssel (SDG) fogalmazott meg az évtized végéig tartó időszakra a mindenki számára jobb és fenntarthatóbb jövő építése érdekében.

António Guterres megjegyezte, az volt ugyan az elv, hogy senkit ne hagyjunk az út szélén, „félúton azonban ez az ígéret végveszélyben van” 

− olvasható a jelentésben, amely szerint a világ fele kitaszított. Az egészségügytől az éghajlatváltozás elleni harcig, az energiához való hozzájutástól az egyenlőtlenségek megszüntetéséig az értékelhető mintegy 140 alcél több mint harminc százalékában nem történt semmilyen haladás, sőt visszaesés volt tapasztalható 2015 óta, és mintegy a felük siklott ki mérsékelten vagy súlyosan a remélt pályáról.

A Covid–19-világjárvány például leállította az extrém szegénység (kevesebb mint napi 2,15 dollár, azaz 700 forintból élők) csökkenésének tendenciáját. A jelenlegi ütemmel 575 millió ember élne továbbra is ilyen körülmények közt 2030-ban, többségük Fekete-Afrikában, azaz csupán harminc százalékkal kevesebben, mint 2015-ben, ami arról tanúskodik, hogy az extrém szegénység felszámolása jelentősen elmaradt a remélttől.

Megdöbbentő módon a világba visszatértek a 2005 óta ismeretlen éhezési szintek – mutat rá a jelentés. Körülbelül három emberből egy  (2,3 milliárd ember) élt mérsékelt vagy súlyos élelmezési bizonytalanságban, a gyermekek alultápláltsága pedig továbbra is világméretű probléma.

Továbbra is 1,1 milliárd ember él városi környezetben nyomornegyednek megfelelő viszonyok között, ez a szám 2030-ig várhatóan eléri majd a kétmilliárdot.

A számos eredmény törékenységére rámutató világjárványnak pusztító hatása volt egyebek mellett az oktatásra. Újabb intézkedések nélkül mindössze hat országból egy éri el 2030-ra a középfokú oktatáshoz való általános hozzáférést, 84 millió gyermek pedig nem jár majd iskolába.

A férfiak és nők közötti egyenlőség területén a jelentés szerint túlságosan lassú előrehaladást történt, a jelenlegi ütemben 286 évre lenne szükség, hogy behozzák a lemaradást a jogi védelem és a hátrányosan megkülönböztető törvények felszámolása területén, és 300 évre ahhoz, hogy felszámolják a gyermekházasságokat.

A Fenntartható Fejlesztési Célokban történő beruházások kudarca az eladósodott fejlődő országokat érinti a legsúlyosabban − hangsúlyozta António Guterres, aki folyamatosan szorgalmazza a nemzetközi pénzügyi intézmények reformját.

Nem tarthatunk ki egy gátlástalan pénzügyi rendszer mellett abban reménykedve, hogy a fejlődő országok elérik azokat a célokat, amelyeket a fejlett országok jóval kevesebb megszorítással értek el

− olvasható a jelentésben.

Ezzel összefüggésben az ENSZ felszólítja a tagállamokat, hogy a csúcstalálkozón fogadjanak el „mentési tervet” a fenntartható fejlődési célok területén.

Ehhez egyebek mellett új erős politikai elkötelezettségre lesz szükség, valamint António Guterres javaslatának a támogatására, aki újabb 500 milliárd dollárt javasol a fenntartható fejlődés finanszírozására fordítani 2030-ig.

A jelentés által festett komor kép ellenére az ENSZ felhívja a figyelmet néhány reményteljes jelre is. A gyermekhalandóság például 12 százalékkal csökkent 2015 és 2021 között, és 2030-ra várhatóan 150 ország éri el az e területen kitűzött célt.

Az internethozzáférés jelentősen nőtt, 2022-ben 5,3 milliárd ember kapcsolódott a világhálóhoz, az AIDS-ben elhunytak száma pedig 2010 óta 52 százalékkal csökkent.

2015 óta szintén nőtt az ivóvízhez, illetve a tisztított vízhez jutó emberek száma, azonban 2022-ben 2,2 milliárd ember még mindig nem jutott ivóvízhez.

Borítókép: António Guterres ENSZ-főtitkár (Fotó:MTI/AP/Mary Altaffer)