A jelenlegi súlyos biztonsági kockázatok elterelik a figyelmet az emberiség előtt álló legfőbb kihívásokról, a világ újbóli blokkosodása gyakorlatilag lehetetlenné teszi a környezetvédelemmel és a klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok teljesítését − jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban.
A tárcavezető az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának magas szintű ülésére érkezve kiemelte, hogy a világszervezet 2015-ben fogadta el fenntartható fejlődési céljait, hogy válaszokat találjanak a bolygó megőrzésével összefüggésben felmerülő elképesztő kihívásokra, ezek azonban mára sajnos egészen más fénytörésbe esnek.
Ha az elmúlt nyolcvan évet tekintjük, akkor a globális biztonság most van a legnagyobb veszélyben, a harmadik világháború kitörésének veszélye ugyanis nagyobb, mint bármikor korábban
− mutatott rá. − A terrorfenyegetettség globális szinten egyre magasabb szintre kerül, illetőleg látjuk, hogy a nukleáris képességekre hivatkozás egyre szégyentelenebbül és egyre nyíltabban zajlik − tette hozzá.
Majd sérelmezte, hogy ezek a súlyos biztonsági kockázatok egyfelől a világ ismételt blokkosodásához vezetnek, másfelől elterelik a figyelmet a legfőbb fenntarthatósági kihívásokról. Hangsúlyozta, hogy ráadásul ez a kettő összefügg és egyfajta ördögi kört alkot, mivel a blokkosodás lehetetlenné teszi a környezetvédelemmel és a klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok teljesítését.
Mi a magunk részéről ma is amellett érvelünk, hogy a világ blokkosodása helyett az összeköttetések időszaka jöjjön el, hogy a világ vezetői még az utolsó lehetséges pillanatban észszerű döntést hozzanak, és a világot ne a blokkosodás, hanem az összeköttetések irányába mozdítsák el
− szögezte le. − Ha a világ országai, főleg a legnagyobbak, legerősebbek nem tudnak kulturáltan együttműködni, akkor az előttünk álló legégetőbb kihívásokra sem fogjuk megtalálni a választ − figyelmeztetett.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az ENSZ ma a víz- és a biztonságos energiaellátás kérdéseit veszi napirendre, amelyek hosszú távon a legfontosabbak, ugyanis ezek nélkül semmi sincs. Aláhúzta: Magyarország e két területen különösen erőteljes elköteleződéseket tett, hogy hozzájáruljon a vízhiány okozta válságok megelőzéséhez és a biztonságos energiaellátási formák kidolgozásához.
A vízhiányról szólva a technológia fontosságát emelte ki, és emlékeztetett, hogy hazánkban kifejlesztett technológiákat használnak a vízgazdálkodásban a világ számos pontján Délkelet-Ázsiától Afrikáig.
Mi, magyarok készek vagyunk arra, hogy kivegyük a részünket a vízválságok elhárításából, hiszen ne felejtsük el, ha a világ valamely részén tartós vízhiány lép fel, akkor onnan az emberek megindulnak
− mondta. − A migrációs hullámokat meg kell előzni, s a migrációs hullámok megelőzése érdekében a vízválságokat is meg kell előzni − szögezte le.
A miniszter végezetül úgy vélekedett, hogy a fenntartható, hosszú távú energiatermelésre kizárólag az atomerőművek jelenthetnek választ. Erre példaként hozta fel, hogy Magyarország a paksi bővítéssel évi 17 millió tonnával csökkentheti majd a szén-dioxid-kibocsátását.
Illetve közölte, hogy számos világpolitikai és világgazdasági fórumon nem a tények alapján zajlik a vita a kérdésről, majd reményét fejezte ki, hogy az ENSZ a továbbiakban is kivétel marad ezen a téren. − Reméljük, hogy az ENSZ fel fog lépni annak érdekében, hogy a világ növekvő lakosságának biztonságos energiaellátása érdekében érjen véget a nukleáris energiát érő negatív diszkrimináció − hangsúlyozta.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
