Kiállt az ukrajnai háború befejezésére irányuló erőfeszítések mellett a német kancellár az ENSZ 78. ülésszakán elmondott beszédében kedden, de óva intett az olyan látszatmegoldásoktól, amelyek csak a nevükben viselik a béke szót.
A szabadság nélküli békét elnyomásnak hívják. A béke igazság nélkül diktatúra. Moszkvának ezt végül meg kell értenie
− fogalmazott Olaf Scholz New Yorkban, és ismét felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, vessen véget a háborúnak.
Ne felejtsük, hogy a háborúért Oroszország a felelős. És az orosz elnök az, aki bármikor, egyetlen szóval véget vethet neki
− húzta alá Scholz, hozzátéve: Putyinnak ehhez viszont meg kell értenie, hogy az ENSZ tagállamai komolyan veszik a világszervezet értékeit.
Beszédében a kancellár emellett az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) reformját sürgette annak érdekében, hogy az afrikai, ázsiai és latin-amerikai államok nagyobb beleszólást kaphassanak. Ennek indokaként egyrészt az egyre inkább többpólusúvá váló világrendet említette, amelyet szerinte a BT összetételének is tükröznie kell, másrészt az ukrajnai háborút emelte ki.
Éppen mert ez a háború elviselhetetlen terheket ró a világra, úgy helyénvaló, hogy a világot bevonjuk a békéért folytatott erőfeszítésekbe
− szögezte le.
Mindazonáltal emlékeztetett arra is: nem lehet Kijev akarata ellenére békét teremteni. Az ukrán vezetés már többször hangoztatta, hogy a béke legfontosabb része az orosz csapatkivonás Ukrajna teljes területéről, beleértve a Krím félszigetet.
Scholz hangsúlyozta azt is, hogy a XXI. század többpólusú világrendjében nincs többé helye a revizionizmusnak és az imperializmusnak.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozására Brüsszelben 2023. június 29-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)