A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ-közgyűlés keretében délután részt fog venni a terrorizmus áldozatait támogató csoport ülésén, s ennek kapcsán aláhúzta, hogy ma a globális terrorfenyegetettség minden erőfeszítés ellenére is súlyosabb, mint valaha, tavaly 6700 halálos áldozatot követeltek a különböző merényletek.
Szavai szerint az okok között említhető az is, hogy a terrorizmus és az illegális migráció egyfajta „ördögi kört” alkot egymással.
– Minél súlyosabb a terrorfenyegetés, annál súlyosabb a migrációs nyomás, minél többen vesznek részt a migrációs hullámokban, annál nagyobb a sansza annak, hogy a terrorszervezetek tagjai is illegálisan el tudnak jutni a világ távoli pontjaira – jelentette ki.
Ezért a terrorizmussal szembeni küzdelmünket fokoznunk kell, mivel látjuk, hogy az Európába irányuló migrációs hullámok egyre súlyosabbak, és ezek súlyosabbá válásával a terrorfenyegetettség veszélye is jelentős mértékben nő
– figyelmeztetett.
Majd hangsúlyozta, hogy miközben az ENSZ Terrorizmus-ellenes Hivatalának (UNOCT) költségvetéséből a világszervezet mindössze három százalékot vállal, a többit a tagállamoknak kell összeadniuk, Magyarország nagy hozzájárulást tett azzal, hogy Budapesten jött létre az UNOCT második legnagyobb központja. Itt jelenleg huszonöt nemzetközi szakértő dolgozik, és az iroda szerepét tovább kívánják erősíteni.
– Magyarország szerepe a globális terrorellenes küzdelemben a következő időszakban tovább fog nőni, és ez hozzá fog járulni Magyarország biztonságának javulásához is – mondta.
Szijjártó Péter elmondta, hogy délután nyolc hivatali partnerével folytat egyeztetést az ENSZ-közgyűlés ülése alkalmából, közöttük bahreini, csádi, moldovai, vatikáni kollégájával is, és a tárgyalások középpontjában alapvetően a háború jelentette kihívások fognak állni.
– A háború ugyan egy regionális háború fizikai értelemben, és reméljük, ennél tovább nem is fog lépni, azonban a hatásai globálisak, és az egész világ most már azt várja, hogy legyen vége – hangsúlyozta.
Majd hozzátette: sok ország nem érti, miért van az, hogy az európaiak rendre a harcok beszüntetésére, békés rendezésre és tárgyalásokra szólítanak fel a fegyveres konfliktusok esetén, ezúttal viszont eltérő megközelítést alkalmaz a kontinens.
– Most, hogy Európában van a háború, számukra úgy tűnik, és sajnos nem teljesen alaptalanul, hogy az európaiak inkább szítják a feszültséget, és a háború vége helyett inkább a háború meghosszabbítását idézik elő – jelentette ki.
– Éppen ezért a magyar békepárti álláspontot világszerte nagy megbecsültség övezi – fogalmazott.
A miniszter a szerdai üzleti megbeszéléseiről szólva kiemelte, hogy az amerikai vállalatok a második legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, 1700 cég mintegy 105 ezer embernek ad munkát. És szavai szerint ezek rendkívül pozitívan nyilatkoznak a gazdasági környezetről, s nem hagyják magukat megtéveszteni a különféle politikai támadások által.
– Ők nem az amerikai vagy a német sajtóból tájékozódnak, hanem a mindennapi tapasztalataik alapján hoznak döntéseket, és pontosan látják azt, hogy a magyar beruházói környezet Európa legalacsonyabb adóival, a szakképzett munkaerővel, a kiváló infrastruktúrával a lehető legjobb beruházási lehetőséget jelenti Európában – közölte.
– Úgyhogy remélem, hogy ma is sikerül jó néhány olyan megállapodást kötni, amely majd újabb magyar munkahelyek létrehozásához fog vezetni – összegzett.
Szijjártó Péter a szudáni helyzettel foglalkozó ülés kapcsán sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy akadozik az ország élelmiszer-ellátása, ezért szerinte mielőbb meg kellene indítani a gabonaexportot Ukrajnából.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly a kormány 3,5 millió eurót adományozott tízezer tonna ukrán gabona leszállítására Szudánba az adófizetők pénzéből, azonban ebből eddig egyetlen grammnyi sem ért célba. – Sajnos továbbra is az ukrán hatóságok engedélyére várunk – mondta.
– A mai ülésen is egyértelmű álláspontot fogunk képviselni. Ukrajnából a gabonát azokba az országokba kell szállítani, európai segítséggel természetesen, amelyek nélkülöznek, ahol az embereknek mindenre szükségük van. Tehát a közép-európai nyerészkedés helyett az afrikai nélkülöző országok ellátására kell fókuszálni – figyelmeztetett.
A tárcavezető végül a járványok megelőzéséről szóló ülést is érintette, erősen sérelmezve, hogy még a koronavírus-járvány idején sem volt képes úgy összefogni a világ, hogy ne ideológiai-politikai ügyként tekintsenek a kihívásokra.
A keleti vakcinák beszerzését érő támadásokat felidézve kiemelte, hogy az egészségügyi védekezésnek az emberek megóvására kell fókuszálnia, a geopolitikai megközelítésektől mentesen. – Ha erre nem lesz képes a világ, akkor itt még nagyon nagy bajok is lehetnek – jelentette ki.
Borítókép: Szijjártó Péter New Yorkban (Forrás: KKM)